EZSDRÁS CSELEKSZIK

Olvassuk el Ezsdrás 10. fejezetét! Hogyan fogott hozzá Ezsdrás és a többi vezető a vegyes házasságok problémájának kezeléséhez?

Az egész gyűlés együtt elhatározta, hogy elküldik az idegen asszonyokat. Meglepő módon még azok is egyetértettek a tervvel, akik így nősültek – annak a négy férfinek a kivételével, akiket Ezsd 10:15 név szerint megemlít. A zsidók megígérték, hogy elküldik az idegen nőket. A terv végrehajtásához három hónap kellett. Végül száztizenhárom zsidó férfi bocsátotta el a feleségét (Ezsd 10:18-43). A fejezet utolsó verséből (Neh 10:44) pedig kiderül, hogy a vegyes házasságok némelyikében már gyermekek is születtek. Számunkra nem tűnik érthetőnek, sőt helyesnek az, hogy gyerekes családok elküldjék az anyákat. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy egészen sajátos időszak volt ez, amikor Isten újra kezdte kapcsolatát a zsidó néppel, és bizonyos értelemben ők is az Úrral. Radikális döntések kellettek ahhoz, hogy maradéktalanul követhessék Istent. A „különítsétek el magatokat” (bádal) (Ezsd 10:11, ÚRK) és „elbocsátják” (jácá’) (Ezsd 10:19) szavak másutt nem fordulnak elő a Szentírásban válásra vonatkoztatva. Ezsdrás bizonyára ismerte a válásra általában használt kifejezést, itt mégis más szavakat választott. Nyilvánvalóan nem tekintette érvényesnek a házasságokat, miután kiderült, hogy ezekkel megszegték a Tóra parancsát. Más szóval érvénytelenítették a házasságokat, mivel törvényellenesek voltak. A folyamat az érvénytelen házasságok felbontását jelentette. Arról azonban nincs információnk, hogy mi lett az elküldött feleségekkel és gyerekekkel, és milyen hatása volt ennek az intézkedésnek a közösségre. A korabeli szokások szerint az elvált férj felelőssége volt elszállítani volt feleségét és a gyermekeit. A feleség normális esetben a szülői házába költözött. Idővel azután egyes zsidó férfiak ismét hajlottak a hitetlenekkel való házasságra, és némelyek talán visszatértek korábban elküldött feleségükhöz. A megoldás ideig-óráig való voltát magyarázhatja az emberi természet, valamint az Isten iránti elköteleződés ciklusainak hullámzása. Be kell ismernünk még nekünk is, ha komoly hívőknek tartjuk magunkat, hogy voltak olyan periódusaink, amikor lanyhult az Isten iránti elköteleződésünk, amikor a hívői életünket inkább hiányosnak lehetett mondani. Sajnos az embernek folyamatos küzdelmet jelent az, hogy Istent helyezze előre.

Mit tapasztaltunk azzal kapcsolatban, hogy „lanyhult az Isten iránti elköteleződésünk”? Mit tanultunk ezekből az esetekből?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2019. 4. negyedév

Ezsdrás és Nehémiás

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: