A visszatérők első csoportjára hárult a templom újjáépítésének a feladata. A munkálatokat nehezítő ellenállással majd egy későbbi tanulmányban foglalkozunk, most azonban megnézzük, hogy mely perzsa királyok uralkodtak a templom és Jeruzsálem újjáépítésének hosszabb időszaka alatt. Fontos ismerni Ezsdrás és Nehémiás történeteinek hátterét, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk az üzeneteikbe.

Melyik királyokat említ meg Ezsd 4:1-7 szakasza, akiknek az uralma idején ellenállásba ütköztek a templom építői?

Alább találjuk az Ezsdrás és Nehémiás feljegyzéseihez köthető perzsa királyok kronológiai felsorolását. A lista élén Círusz, a Perzsa Birodalom alapítója áll, aki Kr. e. 539-ben legyőzte Babilont.

Nagy Círusz (vagy Kürosz) (Kr. e. 559-530)

II. Kambüszész (Kr. e. 530-522)

I. Dáriusz (Kr. e. 522-486)

I. Xerxész (Kr. e. 485-465) – (Eszter könyvében Ahasvérós néven ismert)

I. Artaxerxész (Kr. e. 465-424)

Tanulmányunk közben fontos észben tartani, hogy Ezsdrás könyvében a királyok nem időrendben szerepelnek. Pl. Ezsd 4:6-24 részét az 5. fejezet elé illesztették be, ami a templomépítés nehézségeit sorolta tovább. Így I. Xerxésznek (Ahasvérós) és I. Artaxerxésznek a 4. fejezetben említett levelei valójában az 5. és a 6. fejezet története után következtek, amelyek Dáriuszhoz kapcsolódnak. Az olvasók számára fejtörést okozhat ez a sorrend, és ez lehet a magyarázata annak, hogy az emberek az évszázadok során néhány dolgot összekevertek e könyveket illetően. A negyedév tanulmányait végigkövetve jobban meg tudjuk érteni Ezsdrás és Nehémiás üzenetét, ha ismerjük az események sorrendjét.

Előfordult már, hogy összezavarodtál a Biblia egyes részleteit olvasva? Hogyan tanulhat meg az ember bízni Istenben és az Igében, még ha olyasmibe is botlik, ami nem tűnik érthetőnek? Miért fontos mégis bízni az Úrban (lásd Ézs 55:8-9)?