„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” (Péld 22:6, RÚF).

„A héber szülőknek szóló angyali parancs nemcsak az anya szokásaira terjedt ki, hanem a gyermek nevelésére is. Nem volt elég, hogy Sámson… jó örökletes tulajdonságokkal szülessék. Ezt az örökséget gondos nevelésnek kellett követnie. Kora gyermekségétől meg kellett szoknia, hogy vérévé váljék a szigorú mértékletesség.

Hasonló utasítás hangzott el Keresztelő Jánossal kapcsolatban is. A gyermek születése előtt az apa a következő mennyei üzenetet kapta: ťLészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik SzentlélekkelŤ (Lk 1:14-15).

A Megváltó kijelentette, hogy a mennyei nyilvántartás szerint Keresztelő János a nagyok között is a legnagyobb. A reá bízott feladat nemcsak fizikai erőt és szívósságot követelt tőle, hanem a legnagyszerűbb lelki és értelmi képességeket is. A menny legfenségesebb angyalát küldte el Isten, hogy a menny utasítását tartalmazó üzenetet elvigye a gyermek szüleinek. Ennyire fontos volt, hogy a gyermek a megfelelő fizikai nevelésben részesülve készüljön fel erre a munkára. A héber gyermekre vonatkozó rendelkezések arra tanítanak, hogy semmit sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami a gyermek testi jólétét érinti. Semmi sem jelentéktelen. Minden, ami hatással van fizikai egészségükre, befolyást gyakorol értelmükre és jellemükre is” (Ellen G. White: Válaszd az életet. Budapest, 1983, H. N. Adventista Egyház, 37. o.).