Áldunk a nyárért,
áldunk az őszért,
áldunk a télért,
tavaszért.
Áldunk a szélért,
áldunk a hóért,
minden biztató
szavadért.
Áldunk esőben,
perzselő fényben,
fagyos viharban,
dermedve.
Áldunk leverten,
áldunk derűben,
nevedben bízva,
remélve.
Áldunk a jóért,
áldunk a rosszért,
beléjük rejtett
kincsedért.
Áldunk, ha értünk,
áldunk, ha kétlünk,
Hozzád kiáltunk
mosolyért.
Áldunk erőben,
áldunk sebekben,
áldunk gödrünkből
felnézve.
Áldunk megtörten,
korunkba görnyedten,
várva gyógyító
kezedre.
Gyatra kis rímek,
mégis derítnek,
miközben ágyam
bevetem.
Áldom a Lényed,
mellyel az éjet
kelő Nap mögé
temeted.