Sok történész szerint az volt a világtörténelem legfontosabb három évtizede, amikor a Szentlélek vezetése alatt egy főleg zsidókból álló kis csoport az egész világra elvitte az evangéliumot. Az apostolok cselekedetei erről a három fontos évtizedről számol be, ami Jézus feltámadásától (Kr. u. 31) Pál első római fogságának végéig tartott (Kr. u. 62, ApCsel 28:30). Röviddel utána születhetett meg a könyv, mert az elbeszélés ezzel az eseménnyel fejeződik be, ugyanakkor bizonyíték van arra nézve, hogy Pált kiengedték és folytatta missziós útját. Egészen addig prédikált és utazott, amíg néhány évvel később, Kr. u. 67-ben le nem tartóztatták és ki nem végezték Rómában. A könyv hallgat arról, hogy ki volt a szerzője, de az egyház hagyományosan Lukácsot, Pál „szeretett” orvosát és útitársát (Kol 4:14; 2Tim 4:11; Filemon 24) nevezte meg íróként. A hagyomány szerint ő írta a harmadik evangéliumot, és kétségtelen, hogy ez az a bizonyos „első könyv”, amit ApCsel 1:1 említ (vö. Lk 1:3). Lukács evangéliuma és Az apostolok cselekedetei két kötete a kereszténység kezdetéről, tehát annak eredetéről (Jézus életéről és szolgálatáról), majd pedig a növekedéséről (az apostolok missziós erőfeszítéseiről) szól.
E két irat együttvéve az Újszövetségnek körülbelül a 27%-át teszi ki, így ez a legnagyobb munka egyetlen szerző részéről. A kolossébelieknek írva Pál úgy utal Lukácsra, mint pogány munkatársára, aki nem a „körülmetéltek közül való” (lásd Kol 4:7-14), tehát az újszövetségi könyvek írói közül egyedül ő nem volt zsidó származású.
Ez mintha magyarázná egyik fő témáját, az üdvösség egyetemes jellegét. Istennek nincsenek kedvencei. Az egyháznak bizonyságot kell tennie minden ember előtt, fajra, társadalmi osztályra vagy nemre való tekintet nélkül (ApCsel 1:8; 2:21, 39-40; 3:25; 10:28, 34-35). Ha nem teszi, akár előítéletből, akár kényelmességből, eltorzítja az evangéliumot és szembemegy Isten Igéjének legalapvetőbb igazságaival. Tehát Isten előtt mindannyian egyformák vagyunk: bűnösök, akiknek szükségük van a Krisztus Jézusban található kegyelemre.
Nem véletlen, hogy Lukács főhőse Pál, a „pogányok apostola” (Róm 11:13), róla szól Az apostolok cselekedetei könyvének csaknem kétharmada.
Az apostolok cselekedeteinek további fontos témái között szerepel még Isten hatalma és isteni célja (ApCsel 17:24-25; 20:27; 23:11); Urunk és Teremtőnk, Jézus magasztalása (ApCsel 2:32, 36; 3:13, 15; 4:10-12; 5:30-31); különösképpen a Szentlélek szerepe, aki felhatalmazza az egyházat a küldetésére és irányítja is azt (ApCsel 2:1-4; 4:24-31; 8:14-17, 29, 39; 10:19-20). Valójában a korai egyház nem emberi bölcsesség vagy képességek folytán érte el a sikereit, bár Istennek tetszett, hogy olyasvalakit használjon fel, mint Pál, aki az összes többi apostolnál inkább tudott hatni a világra, mert nekik talán nem is voltak olyan képességeik (1Kor 15:10).
Az apostolok cselekedetei a korai egyház formálódásának időszakáról szól, amikor jelentős mértékű szervezeti, sőt teológiai fejlődés ment végbe. Ezt például abban is láthatjuk, ahogyan az egyház megbirkózott olyan kérdésekkel, amelyek kapcsolatosak Jézus második adventjének idejével, a pogányok helyzetével és a hit szerepével az üdvösségben. Amit az őskeresztény egyház olyan rövid idő alatt képes volt elérni, állandó bizonyság arra, hogy mit tehet Isten azok által, akik alázatos szívvel imádkoznak, túllátnak a közöttük lévő nézeteltéréseken és engedik, hogy Isten dicsőségére használja fel őket a Szentlélek.
Az apostolok cselekedetei azoknak a története, akiket Isten elhívott a munka megkezdésére. Mi, akiket a mű befejezésre hívott el az Úr, mit tanulhatunk tőlük?
Wilson Paroschi a Brazíliai Adventista Egyetem professzora Sao Pauloban, Engenheiro Coelhoban, újszövetségi írásmagyarázatot tanít. 2004-ben PhD fokozatot szerzett az Andrews Egyetemen újszövetségi írásmagyarázatból, majd doktorátusa után további tanulmányokat folytatott Németországban, a Heidelbergi Egyetemen (2011).
Clifford R. Goldstein
szerkesztő
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Tanulmányunkban a bibliai idézeteket többnyire a Károli-féle fordításban közöljük. Más idézeteknél zárójelben olvasható a forrás megjelölése. Számos idézet, valamint a bibliai könyvek neve és rövidítése az újonnan revideált Károli bibliafordítás (rövidítve: ÚRK, Budapest, 2012, Veritas Kiadó) szerint szerepel. Szintén gyakran idézünk még a Magyar Bibliatársulat 2014-ben kiadott, revideált új fordításából (rövidítve: RÚF). Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Érdemes ellátogatni a Bibliatanulmányok internetes oldalára: www.bibliatanulmanyok.hu. A web-oldal formátuma letisztult és könnyen áttekinthető, egy helyen megtalálunk rajta minden szolgáltatást: az írott tanulmányt, a Tanítói mellékletet, a White-idézeteket, a hanganyagot, valamint a hetenkénti videobeszélgetéseket és a Misszió DVD-t. Az oldal nemcsak számítógépen, hanem táblagépen és okostelefonon is elérhető.
Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában az alábbi címen: https://www.facebook.com/groups/bibliatanulmanyok/.
Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés megtekinthető a PAX Tv adásában már vasárnaponként 20.00 órai kezdettel, valamint a Bibliatanulmányok honlapján, illetve kérhető e-mailben, videoüzenetként.
Továbbra is szeretettel ajánlom a Tanítói mellékletet és a White-idézetek gyűjteményét, mindkettő külön kiadványként is beszerezhető.
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője