BIZALOM

Olvassuk el Péld 3:5 versét! Milyen fontos üzenet rejlik benne, különösen a végén? (Lásd még Ézs 55:9; 1Kor 4:5; 13:12!)

Ez legyen Isten sáfárainak jelmondata és célja: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál” (Péld 3:5). Ezt persze könnyebb kimondani, mint megtenni. Milyen gyakran megesik, hogy értelmünkkel hiszünk ugyan Istenben, szeretetében és gondoskodásában, mégis betegre aggódjuk magunkat amiatt, ami előtt állunk! A jövő néha ijesztőnek tűnik, legalábbis a képzeletünkben.

Hogyan tanulhatunk meg sáfárként bízni az Úrban? Úgy, hogy hit által lépünk és engedelmeskedünk Istennek mindenben, amit csak teszünk. A bizalom fejben dől el, és nem kopik el a használat során. Éppen ellenkezőleg: minél inkább bízunk az Úrban, annál inkább növekszik! A hűséges sáfár az életével fejezi ki Isten iránti bizalmát. Ez az életének az alapja és mozgató ereje, és mindenben megmutatkozik, amit tesz.

„Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből”. A „teljes elmédből” kifejezést mindig jelképesen használja a Szentírás. Azt jelenti, hogy döntéseink belső, erkölcsi énünkből fakadnak, és ezek határozzák meg, hogy kik is vagyunk (Mt 22:37). Ennek része a jellemünk, az indítékaink és szándékaink összességével, ami a lényünk lényege.

Könnyebb rábízni Istenre mindazt, amit nem tudunk irányítani. Ilyenkor úgysincs más választásunk, mint bízni az Úrban. A tiszta szívből való bizalom viszont az, ha olyasmiről kell döntenünk, amit magunk is irányíthatnánk, de az Istenbe vetett bizalmunk szabja meg a választásunkat.

Az apostolok jó példát adtak arra, hogy mit jelent teljes szívből bízni Istenben. „Természetüknél fogva gyengék és gyámoltalanok voltak, mint mindenki, aki részt vesz a munkában, de az Úrba vetették bizalmukat. Gazdagságuk lelki természetű volt, olyan, amivel bárki rendelkezhet, aki Istent állítja az első és legfontosabb helyre az életében” (Ellen G. White: Gospel Workers. [Evangéliumi munkások]. 25. o.).

Igaz, hogy könnyebb bízni Istenben olyan dolgokat illetően, amelyeket nem tudunk irányítani. És mi a helyzet azzal, amiben dönthetünk? Milyen döntéseket kell meghoznunk, amikor igazából az Istenbe vetett bizalmunk határozza meg, hogy melyik utat választjuk?

BEFOLYÁSUNK

„Mert egykor sötétség voltatok, most pedig világosság az Úrban” (Ef 5:8, ÚRK). Pál a szív átalakulásáról úgy ír, mint ami nyilvános. Sáfárként a világosságban járunk (Ézs 30:21; 1Jn 1:7), rendezett életünk befolyásos világosság lesz a sötét világban.

Jézus mondta: „Én vagyok a világ világossága” (Jn 8:12), mi pedig Isten világosságát tükrözzük vissza hétköznapi életünk kiegyensúlyozottságával.

Sáfárságunk hogyan dicsősíti Istent? Milyen hatással vannak tetteink másokra? Mt 5:16; Tit 2:7; 1Pt 2:11-12

A sáfárság Isten javainak a kezelése, de ezen is túl mutat. Sáfárságunkat látja a családunk, a lakóközösségünk, a gyülekezetünk, a világ, mint ahogy a világegyetem lakói is (1Kor 4:9). Viselkedésünk a munkahelyünkön azt bizonyítja, hogy mennyire hatnak az életünkre a mennyek országának elvei. Így lehetünk hatással másokra. Kedvességünk és erkölcsös életünk által Krisztust mutatjuk be, amit Teremtőnk jóváhagy.

Munkamorálunknak egybe kell vágnia sáfárságunk értékeivel. Munkahelyünkön is nyilvánvalóvá válik, hogy igaz emberek vagyunk-e vagy sem. „Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet” (Zsolt 37:6). Nem marad rejtve a sáfár befolyása munka közben (Lk 11:33), hanem jól látható, mint a hegyen épített város (Mt 5:14). Tudatos életünkkel akár otthon, akár a munkahelyünkön jó hatással leszünk a körülöttünk élők gondolataira és szívére.

„A természetben mindennek kijelölt helye van, amit zúgolódás nélkül elfoglal. Lelki téren is így van ez, minden férfinek és nőnek megvan a saját befolyási köre és hivatása. A haszon, amit Isten megkíván a ránk bízott tőkével arányos, Jézus Krisztus ajándékának mértékéig... Most van itt az ideje, most kell élnünk az előjogunkkal, hogy stabil jellemről tegyünk bizonyságot, amitől lényünk valódi erkölcsi értéket nyer. Krisztust megilleti a szolgálatunk. Adjuk át magunkat neki teljes szívből” (Ellen G. White: This Day With God [Ez a nap Istennel]. 243. o.)!

Milyen a munkamorálunk befolyása a munkatársainkra vagy azokra, akik otthon látnak bennünket? Mit üzen ez nekik a hitünkről?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2018. 1. negyedév

Sáfárság: a szív indítékai

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: