SÁFÁROK AZ ÚJTESTAMENTUMBAN

Az Újtestamentumban a „sáfár” kifejezésre két görög szót használtak, az egyik a háromszor előforduló epitropos, a másik pedig az oikonomos, ami tízszer szerepel. Mindkettő olyan tisztséget jelöl, ami felügyelői feladatokat foglal magába, amelyeket a gazda bízott a sáfárra. Mind az Ó-, mind az Újszövetség a feladatuk alapján határozza meg a sáfárokat. Az Újszövetség konkrétan az elszámoltathatóság, illetve az elvárások szempontjából írja le a sáfár feladatkörét (Lk 12:48; 1Kor 4:2). Az Ószövetség inkább Isten tulajdonjogát jelenti ki, minthogy bennünket azonosítana sáfárként. A sáfár fogalma hasonló mindkét Testamentumban, de az Újszövetség kitágítja a fogalmat, nem csak a ház felvigyázójára utal vele. A hűtlen sáfár példázatában (Lk 16:1-15) Jézus még jobban bővíti a sáfár meghatározását. A tanulság sokkal mélyebb annál, hogy a felvigyázó elkerüli a pénzügyi csődöt. Arra is alkalmazható, ha valaki a lelki kudarcot kerüli el, mert bölcsen dönt a hite alapján. A bölcs sáfár már a jelenben készül Jézus eljövetelére (Mt 25:21).

Olvassuk el 1Kor 4:1-2, Tit 1:7 és 1Pt 4:10 verseit! Mit tudunk meg belőlük a sáfárokról és a sáfárságról?

„Nem kellene-e kinyitnunk szívünket a Szentlélek előtt, hogy minden képességünk és erőnk feltámadjon, amit csak kaptunk az Istentől? Krisztus tulajdona vagyok és szolgálatában állok. Kegyelmének sáfáraként élek” (Ellen G. White: Fundamentals of Christian Education [A keresztény nevelés alapelvei]. 301. o.).

Lk 12:35-48 szakaszában Jézus jelképes értelemben is használja a „sáfár” szót. Arról beszél, hogy a bölcs sáfár készen várja az ember Fiának visszajövetelét, viszont hűtlen sáfárhoz hasonlítja azt, aki felhagyott a javak gondos kezelésével, mert ura késlekedett a hazatéréssel. A hűtlen sáfár zsarnokká vált, sanyargatni kezdte a környezetét. Nem lehet a jó munkás példaképe, sem a kegyelem sáfára.

Amikor elfogadjuk Krisztust, sáfárok leszünk: arra kapunk elhívást, hogy Isten javait kezeljük. A keresztényi élet valóságos ajándékaival is hűséggel kell bánnunk, mert a mennybe készülünk.

Olvassuk el Lk 12:45 versét! Adventistaként miért kell különösen vigyáznunk azzal, hogy bele ne essünk ebbe a csapdába, amennyiben a „késlekedés” gondolatával küzdünk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2018. 1. negyedév

Sáfárság: a szív indítékai

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: