A reklámoknak ereje van. A kereskedelmi cégek milliárdokat költenek arra, hogy képekkel tárják elénk a termékeiket. Szinte mindig gyönyörű, vonzó emberek reklámozzák áruikat. A képekre nézve magunkat látjuk, nem csupán a termékkel, hanem mintha mi is olyanok lennénk, mint a reklámban szereplők.

A materialista gondolkodás csábítása nem lenne olyan vonzó, ha nem szőnék bele a reklámokba burkoltan (bár sokszor nem is annyira burkoltan) az érzékiséget. Ez a reklám legerőteljesebb módszere, és méregként hat a keresztényekre – ránk is –, miközben meg kell küzdenünk az anyagiasság veszélyeivel.

Olvassuk el Mt 6:22-24 szakaszát! Mit jelképez a „szem” a keresztény gondolkodásában és tetteiben? A hívők hogyan reagáljanak olyan képek láttán, amelyek burkoltan arra csábítják őket, hogy vegyék meg azt, amire nincs igazán szükségük?

Igen hatásos az a reklám, ami az egyes termékekhez az érzékiséget kapcsolja. A kereskedők úgy adják el áruikat, hogy izgalmat keltenek a leendő vásárlók fejében. Ami ilyenkor lezajlik, az csupán fantázia, de hatásos. Szinte misztikus élmény, bármilyen pillanatnyi is, hiszen olyan, mintha a létezés egy másik dimenziójába röpítene. Olyanná válhat, akár a vallás, de nem ad tudást vagy lelki természetű igazságot, pillanatnyilag mégis olyan meggyőző és magával ragadó, hogy a legtöbben nem állnak ellent neki. Akarjuk azt a dolgot és úgy érezzük, hogy megérdemeljük, hát miért ne kapnánk meg? Csak Isten tudja, mekkora összegeket költöttek már el így az emberek, és még mennyit fognak elszórni olyan felesleges cikkekre, amelyeknek a szükségességéről a reklámok győzték meg őket!

„Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek” (Gal 5:16). A „test kívánságai” kifejezést általában az érzéki vágyakra értjük, de még hogyan leselkedik ránk a veszély, hogy a test kívánságait vigyük véghez?