Ebben a hónapban lesz 500 éve annak, hogy Luther Márton, az akkor 33 éves teológiaprofesszor kiszögezte 95 tételét. Először ugyan csak cáfolni akarta a sarlatán szavait, aki a bűnbocsátó cédulák árusításával nyerészkedett Luther nyája kárára, azonban az ő szembeszegülése lett a protestáns reformációt fellobbantó szikra. Azóta a világ egészen megváltozott.
Természetesen igen sok változás történt attól a naptól, 1517-től fogva. Ami viszont nem változott, az Isten Igéje, mint ahogyan az Igében foglalt igazságok sem, amelyek teológiai alapot adtak Luthernek ahhoz, hogy szembeszálljon Rómával, és milliókhoz juttassa el az egyedül hit általi megváltás nagyszerű üzenetét.
Éppen ez az alap a központi témája a Római levélnek, amit ebben a negyedévben tanulmányozunk. Kommentárjában Luther így írt: „Ez a levél valóban az Újtestamentum fő része, a legtisztább evangélium, nemcsak arra érdemes, hogy minden keresztény szóról szóra, kívülről tudja, hanem naponta foglalkoznia is kell vele, mint lelke mindennapi kenyerével” (Martin Luther: Commentary on Romans. Grand Rapids, Mich., 1976, Kregel Publications, 8. o.).
Igen, Luther a Római levélben talált rá az egyedül „hit általi megigazulás” nagyszerű igazságára, és mint üdvbizonyosságot kereső ember innen hozta felszínre a nagy igazságot, ami nemcsak a Római levélnek, nemcsak az Újszövetségnek, hanem az egész Bibliának az üzenete. A megváltási terv igazsága, „amelyet örök időknek előtte adott nekünk [Isten] Krisztus Jézusban” (2Tim 1:8, ÚRK, a Károliban 9. vers), miszerint az üdvösséget egyedül csak Krisztus igazságában találhatjuk. Isten ezt az igazságot tulajdonítja nekünk hit által és ajándékozza nekünk, a törvény betartásától függetlenül. Vagy amint Pál olyan világosan kifejezi a Római levélben: „Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül” (Róm 3:28).
1521-ben, világi erőkkel és hatalmasságokkal, valamint a római hierarchiával szembeszállva szintén erre az igazságra való tekintettel jelent meg Luther a wormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol kijelentette: „…nem tudom és nem is akarom visszavonni tanaimat, mert a keresztény ember számára veszélyes dolog a lelkiismeretével ellentétesen szólni. Itt állok, másként nem tehetek” (J. H. Mede D’Aubigné D. D.: History of the Reformation. New York, 1848, American Tract Society, 248. o., idézi: Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 143. o.).
Ma pedig a hűséges protestánsok szintén nem tehetnek egyebet, mint Isten Igéjének alapján állva elutasítanak minden Bibliától idegen tradíciót és dogmát.
Nem fér kérdés hozzá, hogy Luther óta nagy fejlődést tapasztalt a kereszténység, felszabadult a babonaság és a hamis tanítások évszázadai alól, amelyek nemcsak eltorzították az evangéliumot, hanem valójában el is rejtették. Ám az évek során a reformáció megrekedt. Volt, ahol a hideg formalizmus váltotta fel a folyamatát, másutt az emberek visszatértek Rómához. Mostanra pedig, az ökumenizmus és a pluralizmus korában a reformációt elindító számos meghatározó igazság elhomályosult, a jelentéstani csűrés-csavarás hordaléka sodródott rá, ugyanis némelyek megpróbálják elrejteni az alapvető különbségeket, amelyek most sem oldódtak fel jobban, mint Luther korában. Dániel 7:23-25, 8:9-12 és Jelenések 13-14. fejezeteinek próféciái, valamint a Római levélben megtalálható hit általi megváltás nagyszerű üzenete is mutatja, hogy a Bibliához hűséges embereknek miért kell szilárdan, még az életük árán is ragaszkodni a protestáns elődök által védelmezett igazságokhoz.
Hetednapi adventistaként a sola scriptura, vagyis egyedül a Szentírás elvét valljuk. Ebből következően határozottan visszautasítunk minden kísérletet, amely a keresztényeket Rómához vagy a reformáció előtti hithez próbálná visszatéríteni. A Szentírás éppen ellenkező irányba mutat (Jel 18:4), amerre mi is haladunk, miközben hirdetjük az örökkévaló evangéliumot (Jel 14:6), azt, ami 500 éve Luthert is inspirálta.
Clifford R. Goldstein
szerkesztő
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Tanulmányunkban a bibliai idézeteket többnyire a Károli-féle fordításban közöljük. Más idézeteknél zárójelben olvasható a forrás megjelölése. Számos idézet, valamint a bibliai könyvek neve és rövidítése az újonnan revideált Károli bibliafordítás (rövidítve: ÚRK, Budapest, 2012, Veritas Kiadó) szerint szerepel. Szintén gyakran idézünk még a Magyar Bibliatársulat 2014-ben kiadott, revideált új fordításából (rövidítve: RÚF). Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Érdemes ellátogatni a Bibliatanulmányok internetes oldalára: www.bibliatanulmanyok.hu. A web-oldal formátuma letisztult és könnyen áttekinthető, egy helyen megtalálunk rajta minden szolgáltatást: az írott tanulmányt, a Tanítói mellékletet, a White-idézeteket, a hanganyagot, valamint a hetenkénti videobeszélgetéseket és a Misszió DVD-t. Az oldal nemcsak számítógépen, hanem táblagépen és okostelefonon is elérhető.
Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában az alábbi címen: https://www.facebook.com/groups/bibliatanulmanyok/.
Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés megtekinthető a PAX Tv adásában már vasárnaponként 16.40 órai kezdettel, valamint a Bibliatanulmányok honlapján, illetve kérhető e-mailben, videoüzenetként.
Továbbra is szeretettel ajánlom a Tanítói mellékletet és a White-idézetek gyűjteményét, mindkettő külön kiadványként is beszerezhető.
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője