TAMÁSKA GYULA: A KERESZT MELLETT

Ma annyi mindenről le tudnék mondani,

mit máskor zúgolódva követelek.

Ma az a kevés is örömmel tölt el,

ami a morzsákból jut… mit nem érdemlek.

– Ma csak a Mester terhét, szenvedését látom.

A Gecsemáné-kerti vívódást,

a vércseppeket néző hosszú éjszakát,

alvó magamat, az eljött órát,

a csókadó tanítványt… az elvégeztetettet…

– Azután letérdelek a kereszt tövéhez:

sírni… sírni… és csendben hallgatni.

Azután eszembe jut minden:

az idegen tűz, a tagadás…

a kakaskukorékolás,

és nem tudok hallgatni.

– Valami… a felgyülemlett hála,

a szavakba kívánkozó köszönet,

a boldogság

s mindaz, mit a nagypéntek nyújt,

megnyitja nyelvemet.

– De csak ennyit tudok mondani:

„Uram, neked adom a szívemet!”

2017. 4. negyedév

Egyedül hit által: a Római levél

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: