Pál miért szól elítélően Hágár esetéről (1Mózes 16; Gal 4:21-31)? Az üdvösséggel kapcsolatban milyen lényeges kérdésre világít rá az apostol ezzel az ószövetségi történettel?

Mózes első könyvében Hágár éppen amiatt kapott szerepet, hogy Ábrám nem tudott hinni Isten ígéretében. Az egyiptomi szolgáló valószínűleg akkor került a pátriárka házanépéhez, amikor a fáraó számos ajándékkal halmozta el, Száraiért cserébe – ez is kapcsolatos Ábrám első olyan tettével, ami az ígéretben való kétkedéséből következett (1Móz 12:11-16).

Ábrám és Szárai tíz éve várták a megígért gyermek születését, de még mindig gyermektelenek voltak. Szárai arra a következtetésre jutott, hogy Isten a segítségükre szorul, ezért szolgálólányát, Hágárt ágyasul adta Ábrámnak. Szárai ma igencsak furcsának tűnő terve egészen leleményes volt. Az ókori szokások szerint törvényesnek tekintették, hogy a rabszolganő szült gyermeket meddő úrnője számára. Szárai tehát a férje és Hágár gyermekét a sajátjának tekinthette. A gyermek ugyan megszületett a terv szerint, de nem ő szerepelt Isten ígéretében.

Ez a történet annak emlékezetes példája, hogyan ingott meg a hite még Isten egy kiváló emberének is a csüggesztő körülmények között. 1Móz 17:18-19 verseiben Ábrahám kérlelte Istent, hogy fogadja el Ismáelt örököséül, az Úr azonban ezt elutasította. Ismáel születése történetében az egyetlen „csoda”, hogy Sára hajlandó volt a férjén osztozni egy másik nővel! Semmi rendkívüli nem volt abban, ahogy a másik asszonynak megszületett a gyermeke, aki „test szerint született” (Gal 4:23). Ha Ábrahám bízik abban, amit Isten megígért és nem engedi, hogy a körülmények letörjék hitét, ez mind nem következett volna be! Rengeteg fájdalmat kerülhettek volna el.

Hasonlítsuk össze Ismáel születésével Izsák születésének körülményeit (1Móz 17:15-19; 18:10-13; Zsid 11:11-12)! Miért volt Ábrahámnak és Sárának olyan nagy hitre szüksége az adott helyzetben?

Előfordult már, hogy hitetlenségünk miatt nagy fájdalmak értek? Hogyan tanulhatjuk meg az ilyen hibákból, hogy a körülmények dacára is komolyan vegyük Isten szavát? Milyen döntéseket hozhatunk, hogy jobban tudjunk bízni Isten ígéreteiben?