SAUL MEGTÉRÉSE

„És monda: Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: Én vagyok Jézus, akit te kergetsz: nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod” (ApCsel 9:5).

Először még jelentéktelennek tűnt, amit Saul az őskeresztény egyházat üldözve tett (végtére is csupán a ruhájára vigyázott azoknak, akik Istvánt megkövezték), ám fellépése hamarosan sokkal veszélyesebbé vált (lásd ApCsel 8:1-3; 9:1-2, 13-14, 21; 22:3-5). Lukács több olyan szót vonatkoztatott Saulra, ami vérszomjas vadállatra vagy az ellenfél elpusztítására törő, fosztogató katonára is illene. A szó, amit például ApCsel 8:3 úgy fordít, hogy „pusztítá”, Zsolt 80:14 versében a vaddisznó megfékezhetetlen dúlására utal. Saul hadjárata a keresztények ellen nem komolytalan szórakozás volt. Elszántan, töretlen erővel igyekezett, hogy tervét végrehajtva kiirtsa a keresztény hitet.

Olvassuk el a három beszámolót Saul megtéréséről (ApCsel 9:1-18; 22:6-21; 26:12-19)! Milyen szerepe volt Isten kegyelmének a történtekben? Vajon megérdemelte Saul az Úr jóságát, amit iránta tanúsított?

Emberileg nézve Saul megtérését elképzelhetetlennek gondolhattuk volna (sokan hangot is adtak kételyeiknek, amikor először hallottak az esetről).

Saul csakis büntetést érdemelt volna, Isten azonban kegyelmezett a vakbuzgó farizeusnak. Mindamellett azt is fontos megjegyezni, hogy Saul megtérése nem légüres térben, de nem is kényszer hatására történt.

Saul nem ateista volt, hanem mélyen vallásos ember, még ha óriásit is tévedett Istent illetően. Amikor Jézus így szólt hozzá: „Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod” (ApCsel 26:14, ÚRK), jelezte, a Szentlélek már munkálkodott a szívében, hogy meggyőzze. Az „ösztöke” hegyes végű bot, amit arra használtak, hogy engedelmességre késztessék a szántáshoz befogott ökröket. Saul egy ideje már ellenállt Isten késztetésének, végül azonban a Damaszkuszba vezető úton, a feltámadott Jézussal való csodálatos találkozás alkalmával eldöntötte, hogy nem ellenkezik többé.

Gondoljunk saját megtérési élményünkre! Talán nem volt olyan drámai, mint Pálé (a legtöbb eset meg sem közelíti azt), mégis, vajon találunk hasonlóságot abban, ahogy mi is részesültünk Isten kegyelmében? Miért különösen fontos, hogy soha ne felejtsük el, mit nyertünk Krisztusban?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2017. 3. negyedév

A Galáciai levél

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: