TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

„Korunkban, amit minden eddiginél jobban megvilágít a tudomány és az értelem, a kereszténység »jó híre« egyre kevésbé meggyőző metafizikai váz, kevésbé biztos alap, amire felépítheti az ember az életét, és pszichológiailag egyre kevésbé szükséges. Az események egész kapcsolatának abszolút valószínűtlensége fájdalmasan nyilvánvalóvá válik – az, hogy a végtelen, örök Isten hirtelen egy adott emberré lesz, egy konkrét történelmi időben és helyen, csak azért, hogy gyalázatos módon kivégezzék. A gondolkodó emberek számára többé már nem kényszerítő erejű az a hit, ami szerint két évezrede egyetlen embernek a rövid élete egy távoli, primitív nép között, egy olyan bolygón, amiről most már tudjuk, hogy viszonylag jelentéktelen anyagdarab, és a felmérhetetlenül hatalmas, személytelen univerzum csillag-milliárdjainak az egyike körül forog, tehát hogy egy ilyen említésre sem méltó eseménynek elsöprő kozmikus vagy örök jelentősége van. Teljességgel valószínűtlen, hogy az univerzum egésze komoly érdeklődést tanúsítana hatalmas valójának e parányi része iránt – ha egyáltalán bármilyen érdeklődést mutatna. A modern elvárás reflektorfényében, miszerint minden hitelvi kijelentést nyilvánosan, empirikusan és tudományosan alá kell támasztani, a kereszténység lényege elsorvadni látszik” (Richard Tarnas: Passion of the Western Mind. New York, 1991, Ballantine Books, 305. o.). Mi a baj ezzel a gondolatmenettel? A szerző mit hagy figyelmen kívül? Valójában mennyire keveset foghat fel a „tudomány és az értelem” Isten valóságából és irántunk való szeretetéből? Mire világít rá ez a szemelvény ezzel kapcsolatban? Tehát miért van különösen nagy szükségünk a kinyilatkoztatott igazságra, arra az igazságra, amihez egyedül, önmagában az emberi „tudomány és értelem” nem érhet fel?

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Keresztényként hogyan felelnél a kérdésre: „Micsoda az ember?” A válaszod mennyiben térne el valaki másétól, aki nem hisz a Biblia Istenében?

2. „Mennyire biztos, hogy a halottak túl vannak a halálon? – írta Cormac McCarthy. – A halált az élők cipelik magukkal.” Szeretteink halálakor milyen vigaszt nyújt a halál utáni állapottal kapcsolatos hitünk? Vajon nem találunk enyhülést abban a tudatban, hogy már békében nyugszanak, nem gyötri őket az élet sok fáradsága és baja?

3. Vajon miért van az, hogy a legtöbb ember még a legnyomorúságosabb helyzetben is kapaszkodik az élethez, függetlenül attól, hogy a létezés milyen rettenetesnek tűnik?

4. Beszéljünk arról, hogy mit tanít a kereszt az emberiség, sőt egyetlen ember értékéről!


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 4. negyedév

Jób könyve

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: