Jézus visszajövetele minden keresztény reménység csúcspontja; mindannak a beteljesedése, amit ígéretként kaptunk. Enélkül mi értelme lehetne bárminek? Elporladnánk a földben, mint mindenki más. A második advent és mindaz nélkül, amivel az esemény együttjár, a hitünk teljes egészében csak hazugság és színjáték lenne, és minden igaz lenne, amit a hitünk kritikusai és gúnyolói felhoznak ellene. Nem csoda, hogy Jézus visszajövetelére vágyakozva egyes keresztények elkezdenek dátumokat kijelölni az esemény bekövetkezésére. Végtére is tényleg olyan sok múlik Jézus visszatérésén! Persze jól tudjuk, hogy téves volt minden eddig megjövendölt dátum Jézus visszajövetelére vonatkozóan.

Hogyan világítanak rá Mt 24:36, 42 versei arra, hogy a dátumokat számolgatók rossz úton járnak?

Mivel nem tudjuk pontosan, mikor jön el Jézus, azt az utasítást kaptuk, hogy legyünk mindig készen: „vigyázzatok tehát!”

Olvassuk el Mt 24:42-51 verseit! Mit mondott Jézus, mit jelent vigyázni és készen állni a második adventre?

Jézus félreérthetetlenül kijelentette: nem tudjuk, mikor jön vissza. Sőt, akkor érkezik el, amikor éppen nem számítanánk rá. Ezért mindig készen kell állnunk az érkezésére, az eljövetelére. Úgy kell élnünk, mint akikhez bármelyik pillanatban megérkezhet, még ha nem is tudjuk, pontosan mikor. Amikor úgy gondoljuk: Van még idő, sokára jön vissza, még élhetek egy darabig a vágyaim szerint, pontosan az a hozzáállás jellemez, ami ellen Jézus óva intett.

Törekednünk kell arra, hogy hűségesek maradjunk, mégpedig az Isten iránti szeretetből, az általa igaznak ítélt dolgokat téve, függetlenül attól, mikor jön vissza. Merthogy a visszatérésre vonatkozó szövegeket nézve, különösen azokat, amelyek azok ellen szólnak, akik rosszul bánnak másokkal, nem az számít igazán, mikor jön vissza Jézus. Az ítélet előbb vagy utóbb, de biztosan bekövetkezik.

Jézus visszatérésében hívő hetednapi adventistaként hogyan lehetünk biztosak abban, hogy nem követjük el a „gonosz szolga” hibáját, akár csak burkoltan is?