„Isten erejével a mázsás teher

könnyű, mint a szalmaszál –

nélküle mázsás súly a szalmaszál is.”

Luther

Láttam, Uram!

Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…

vagy nem volt lába…

De a Te fényed hullt a betegágyra!

Hitükkel elrejtőztek nálad,

és úgy hordozták mázsás terhüket

a Te erőddel, mint a szalmaszálat.

És láttam szalmaszál alatt roskadozókat.

Mert mázsás teher

könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.

De nélküled

a szalmaszál is mázsás súly lehet.

Új évbe indulok,

és nem tudom, mi vár rám.

Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.

Csak azt tudom: utam már kijelölted.

Mint bízó gyermek, járhatok előtted.

Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,

s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.

Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,

hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!

És ha szereteted mázsás teherrel

tenné próbára ezt a gyenge vállat –

segíts úgy vinni mázsás terhemet

a Te erőddel – mint szalmaszálat!