SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Jeremiás 29:1-14; 37:1-10; 38:1-6; Ezékiel 8;

Dániel 9:2; Róma 1:22-25

„És igyekezzetek a városnak jólétén, amelybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek” (Jer 29:7).

„Isten néhány rövid év múltán Babilont használta eszközül, hogy kitöltse haragját a megátalkodott Júdán. Nabukodonozor ostromló hadai újra és újra körülzárták Jeruzsálemet és behatoltak a városba. Egyik csoportot a másik után – először csak kevés embert, majd később ezreket és tízezreket – vitték fogságba Sineár földjére, és a száműzöttek sorsára juttatták őket. Joakim, Joakin, Sedékiás Júda királyai egymás után a babiloni uralkodó hűbéresei lettek, és mindannyian fellázadtak. Az engedetlen nemzet egyre súlyosabb büntetést kapott, míg végül az egész ország elpusztult, Jeruzsálemet feldúlták és felégették; a templomot, amelyet Salamon épített, lerombolták. Júda országa összeomlott, és soha többé nem foglalta el korábbi helyét a föld népei között” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 264. o.).

Amint ezt már korábban láttuk és még tanulmányozzuk, az események bekövetkezése előtt a próféták és Jeremiás is könyörögve figyelmeztette a népet. Engedetlenségük csak romlást hozott. Tanuljunk a hibáikból!