„Ne tegyetek úgy, ahogyan ma itt még megtehetjük, mindenki ahogyan jónak látja” (5Móz 12:8, RÚF). „Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván minden ő parancsolatát, amelyeket én ma parancsolok néked, hogy azt cselekedjed, ami igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt” (5Móz 13:18). „Ebben az időben nem volt király Izraelben, hanem ki-ki azt cselekedte, amit jónak látott” (Bír 17:6; 21:25).

Ezekben a versekben megjelenik egy igen fontos ellentét, olyan korban, amikor az emberek lázadnak az ellen, hogy egy külső hatalom mondja meg, mit kell tenni, vagy mi a helyes és mi a rossz. Mégis, látható az egyértelmű különbség a két világszemlélet között. Az egyik gondolkodás alapján az emberek azt teszik, amit jónak látnak; a másik szemlélet követői pedig azt cselekszik, ami helyes „az Úr, a te Istened szemében”. Az első állásponttal az a dilemma, hogy oly sokszor a történelem során, ami „jó” valaki szemében, gyakran rossz Isten szerint. Ezért kell mindenünket, még a lelkiismeretünket is alárendelni Isten Igéjének.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Milyen példákra emlékszel vissza, amikor „jó” emberek gonosz dolgokat cselekedtek, és mégis úgy gondolták, hogy amit tesznek, az helyes?

2. Sok kultúrában megrettenve tekintenek vissza olyan helyzetekre, amelyeket a korábbiakban mindenki elfogadott és követett. Miért tanulság számunkra, hogy nem csupán a Biblia tanításának kell alávetni magunkat, de óvatosnak kell lennünk azzal is, hogyan értelmezzük a Szentírást? Ez különösen akkor fontos, amikor tudatosítjuk, hogy olyan emberek is elkövettek „helytelen” dolgokat, akik cselekedeteiket a Biblia alapján próbálták igazolni. Mit mond el ez számunkra a Tízparancsolat alapvető és megkérdőjelezhetetlen fontosságáról?

3. Amikor Jeremiás könyvét tanulmányozzuk ebben a negyedévben, ne felejtsük el, hogy a figyelmeztetések ellenére az emberek azt gondolták, hogy rendben van az Istennel való kapcsolatuk. Mi okozta tévedésüket a saját helyzetükkel kapcsolatban? Mi a tanulság számunkra?