Az Atya, a Fiú és a Szentlélek a mennyei tanácsban még „a világ teremtetése előtt” (Ef 1:4) elkészítette a megváltás tervét. Vagyis, még mielőtt az első embert megteremtette volna Isten, természetesen az első emberi bűn előtt már volt egy terv világunk megmentésére. A bizonyságtevés felelősségét pedig minden keresztény szívére helyezte az Úr.
„…lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (ApCsel 1:8). Jézus utolsó parancsa arra helyezi a hangsúlyt, hogy mennyire fontos a bizonyságtevői szerep, amivel követőit megbízza.
Mit kell a keresztény bizonyságtevőknek megtanulni a magvető és a talaj példázatából? Lk 8:4-15
Mi lesz a bizonyságtevő jutalma, és mikor kapja meg? Lk 18:24-30
Mit tanít a gírák példázata (Lk 19:11-27) a bizonyságtevésben tanúsított hűségről és felelősségről?
Többek között az említett versek is rávilágítanak a veszélyekre, a feladatokra és a jutalomra a bizonyságtevéssel és a hittel kapcsolatban. Komoly felelősséget bízott ránk az Úr, de ha számításba vesszük, mi mindent kaptunk, ugye milyen kevés, amit valójában kér tőlünk?
Letöltés |