Lukács elsősorban a pogányoknak címezte írását, azonban tisztában volt az egész Ószövetségben a zsidó örökség fontosságával. Gondosan összekapcsolta az újszövetségi történetet az ószövetségivel, és leírta azt a jelenetet is, amikor Mária és József körülmetéltette a kis Jézust a nyolcadik napon, majd pedig elvitték a jeruzsálemi templomba, pontosan a zsidó törvények szerint (Lk 2:21-24).

Olvassuk el a Lk 2:25-32 verseiben található beszámolót! Figyeljük meg a megváltás teológiájának három fő pontját, amit Simeon kiemelt: a megváltás Jézus által van, Isten készíti elő, továbbá minden népre vonatkozik, a pogányokra éppúgy, mint Izraelre. Hogyan kapcsolódnak ezek az igazságok az első angyal üzenetéhez, amit Jel 14:6-7 verseiben olvashatunk?

Simeon próféciája előrevetíti Jézus szolgálatának két fontos jellegzetességét is.

Először, Krisztus „sokak elesésére és feltámadására rendeltetett Izraelben” (Lk 2:34, ÚRK). Igen, Krisztus mindenkinek világosságot és üdvösséget hozott, de ez az elfogadó részéről valamilyen árat követel. Krisztus vonatkozásában nincs semleges terület, mindenki vagy elfogadja, vagy elutasítja; az egyén üdvössége az általa meghozott döntéstől függ. Krisztus kizárólagosságot kér: vagy benne élünk, vagy nem. Aki benne él, az feltámad és országának lakója lesz, viszont aki elutasítja Őt vagy közönyös marad iránta, az a földre esik és reménység nélkül elvész. A Krisztusba vetett hit nem átruházható, nem adható vagy vehető. Másodszor, Simeon megjövendölte Máriának, hogy „a te lelkedet is általhatja az éles tőr” (Lk 2:35). Ez kétségtelen célzás volt Jézus kereszthalálára, aminek Mária szemtanúja lesz. Máriának és minden őt követő nemzedéknek tudatosítania kellett és kell magában, hogy a kereszt nélkül nincs üdvösség. A kereszt az a sarokpont, ami körül az egész megváltási terv megfordul, összpontosul.

Az üdvösség ajándék – elnyeréséért semmit sem tehetünk. Mégis igen sokba kerülhet azoknak, akik igényt tartanak rá. Nekünk mit kellett „odaadnunk” Krisztus követéséért? Mégis miért csekély ez az ár, legyen bármi?