János 19:26-27

Roskadozva, révülten kíséri.

Arca egyre halványabbra válik.

A Golgotát akarja elérni.

Vele lenni… végig… mindhalálig!

Gyökeret ver keresztfája alatt.

Nincs erő, mely elszakítsa onnan.

Jaja, könnye régesrég elapadt.

Nézi néma, fagyott fájdalomban.

Míg a kereszt irgalmas Királya

letekint az elalélt virágra.

Minden szaván piros pecsét a vére:

„Imhol fiad!” Mintha búcsút venne!

Édes fiát veszítse el benne,

s találjon rá megváltó Istenére!