A LÉLEK GYÓGYULÁSA

A testi gyógyulásnál fontosabb a lélek gyógyulása. Végtére is nem az a célunk, hogy egészségesebbé tegyük a bűnösöket, inkább a Jézusban található örök élet felé vezető utat akarjuk megmutatni nekik! Talán éppen ezért van az, hogy az e heti szakaszunkban az egyetlen világos utalás a gyógyulásra az alapigében, a 16. versben található, ami a 13-15. versek általános, feltételezett helyzeteinél továbbhalad. Ebben a versben a gyógyulásra használt szó (iaomai) túlmutat a testi betegség meggyógyításán (lásd pl. Mt 13:15). Mivel már a 15. vers is célzott a gyógyulás szélesebb értelemben vett jelentésére (a feltámadásra), Jakab összekapcsolja a betegséget és a bűnt, hiszen az utóbbi a gyökere az összes problémánknak. Nem mintha minden egyes betegséget vissza lehetne vezetni valamilyen konkrét bűnhöz, de a betegség és a halál annak a következménye, hogy bűnösök vagyunk.

Milyen gyógyulásról számolnak be a következő igehelyek, és minden esetben mi volt az alapja? Mk 2:1-12; vö. Zsid 12:12-13; 1Pt 2:24-25

A Jézusba vetett hit kigyógyít a lelki gyengeségből és a bűnből. Bizonyos értelemben Jézus minden gyógyítása egy példázat volt, amivel a figyelmet egy mélyebb dologra, a megváltás szükségességére akarta felhívni. Márk evangéliuma 2. fejezetében a gutaütött leghőbb vágya valóban a lelki gyógyulás volt, éppen ezért biztosította Jézus azonnal, hogy megbocsáttattak a bűnei. „…nem is annyira a testi gyógyulásra vágyakozott, mint inkább a bűn terhétől való szabadulásra. Ha megláthatná Jézust, és megbizonyosodhatna a menny megbocsátásáról és békéjéről, megelégedne akár az élettel, akár a halállal, Isten akarata szerint” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 215. o.). Isten mai gyógyítóinak minden elérhető orvosi eszközt fel kell használniuk a betegségek kezelésére, de arra kell törekedni, hogy az egész ember helyrejöjjön, nemcsak erre az életre, hanem az örökkévalóságra nézve is!

A gyógyuláshoz tartozik a kapcsolatok helyreállítása is, és éppen ezért szólít fel Jakab: „Valljátok meg bűneiteket egymásnak” (Jak 5:16), ami azt jelenti, hogy annak, akit megbántottunk (Mt 18:15, 21-22). Vagyis ha ártottunk valakinek vagy megsértettünk valakit, akkor ezt valljuk meg neki. Akkor az Úr áldása megnyugszik rajtunk, mert a bűn megvallása folyamatának része, hogy az ember meghal énjének. Krisztus képmása csakis úgy rajzolódhat ki bennünk, ha énünk meghal.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2014. 4. negyedév

Jakab levele

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: