Jakab, az Úr testvére

SZOMBAT DÉLUTÁN

e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 7:24-27; János 7:2-5; 1Korinthus 15:5-7;

Jakab 1:3; 2:5; 1Péter 2:9-10

„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek” (Jn 15:14).

Már jó messze vagyunk a keresztény egyház korai napjaitól, nemcsak időben, hanem a kultúrát tekintve is. Ebből következően aligha tudjuk elképzelni, milyen lehetett a még éppen a szárnyait bontogató keresztény mozgalomhoz tartozni akkor, amikor sok gyülekezet házaknál jött össze, és a hívők többségét kitevő zsidóknak az üldözőik is izraeliták voltak. Jakab levele által nyerjük az egyik legkorábbi bepillantást a zsidó-kereszténység életébe, mielőtt eltűnt a zsidóság és a kereszténység közötti küzdelmek ködében, és még mielőtt a II. századtól kezdődően a főként pogány hátterű egyházban a zsidók kisebbségbe kerültek.

Úgy tűnik, hogy eltérően több apostoli levéltől, ennek a megírására nem valamiféle krízis vagy egy gyülekezetben felmerült szükséghelyzet késztette Jakabot. Az irat a keresztények szélesebb körének szól, az „elszórtan” (Jak 1:1) élő hívő közösségnek.

Még mielőtt azonban belemerülnénk a levélbe, a héten igyekszünk megtudni az írójáról mindent, amit csak lehet. Ilyen kérdéseket teszünk fel például: Ki volt Jakab? Mit tudunk a körülményeiről? Milyen kapcsolatban állt Jézussal? Milyen tisztet töltött be az egyházban?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2014. 4. negyedév

Jakab levele

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: