SZERETETTEL SZOLGÁLNI

Mi az alapvető üzenete Mt 25:31-46 szakaszának?

Az utolsó napon sok lesz a meglepetés. Az ember Fia jobb keze felől állók soha nem gondolták, hogy önzetlen szeretetből fakadó tetteik ennyire meghatározónak bizonyulnak. Krisztus nem ékesszóló prédikációikért, az általuk elvégzett fontos munkáért és nem is nagylelkű adományaikért dicséri őket. Azért léphetnek be a mennybe, mert a gondoskodás apró jeleit tanúsították Jézus legkisebb testvérei iránt.

A Király bal keze felől állók is meglepődnek, amikor meghallják az ítélet indoklását, néhányan még meg is kérdezik: „Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben” (Mt 7:22)? Még ha mindezek kívánatos tetteknek is számítanak, szeretet nélkül értéktelenek. Hangoztatták, hogy Krisztust szolgálták, az Úr azonban nem ismerte őket (Mt 7:23), mivel valójában sosem szerették sem Őt, sem testvéreiket. Nem gyakorolták az igazi vallás elveit (lásd Jak 1:27).

A különböző kommentárokban sokféle magyarázatot találni arra, hogy kikre értendő a megfogalmazás: „az én legkisebb atyámfiai” (Mt 25:40). Fontos meghatározni, kiket értsünk e kifejezés alatt, hogy tisztában legyünk keresztényi felelősségünk kiterjedésével. Egyes magyarázók szerint a „legkisebb atyámfiai” az apostolokra és a keresztény misszionáriusokra vonatkozik. Nézetüket Mt 10:40-42 verseivel támasztják alá, és arra a következtetésre jutnak, hogy minden ember végső sorsa attól függ, hogyan viszonyul a keresztény misszionáriusokhoz. Más teológusok pedig Mt 12:48-50 alapján azt állítják, hogy Jézus „legkisebb” atyjafiai, testvérei általánosságban véve a követői. Nem kétséges, hogy Jézus minden tanítványa a testvérének számít, de e szavak még szélesebb körre terjednek ki. „Krisztus az emberi nemzetség minden egyes gyermekével azonosítja magát… Krisztus az embernek Fia, és így testvére Ádám minden egyes fiának és leányának” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 543-544. o.).

Idézzünk fel egy olyan esetet, amikor igen nagy szükségünk volt valamire, és volt, aki a segítségünkre sietett. Mit jelentett ez nekünk a fájdalom és szenvedés idején? A saját tapasztalatunk szerint tehát miért olyan fontos, hogy készségesen segítsünk a szükségben lévőknek?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: