Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. „Odaadás” c. fejezet, 33-37. o.; Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. „Nikodémus” c. fejezet, 131-139. o.

„A saját énünk elleni küzdelem a leghatalmasabb harc, amelyet meg kell vívnunk. Énünket átengedni, alárendelni mindent Isten akaratának, küzdelembe kerül, de a lélek kénytelen engedelmeskedni Istennek, mielőtt szentségben megújulhatna” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. 33. o.).

„Úgy nem töltekezhetünk be teljesen Istennel, ha megtartjuk régi énünket. Meg kell üresítenünk magunkat. Csak úgy juthatunk végül a mennybe, ha megtagadjuk magunkat és elfogadjuk Krisztus Jézus lelkét, akaratát és gondolatát” (Ellen G. White: In Heavenly Places. 155. o.).

„Amikor Isten Lelke átveszi az uralmat a szív felett, átalakítja az életet. Az ember elveti a bűnös gondolatokat, lemond a gonosz cselekedetekről; szeretet, alázatosság és béke lép a harag, irigység és összeférhetetlenség helyébe. A bánatból öröm lesz, az arcon égi fény tükröződik… Az áldás akkor jön, amikor a lélek hittel aláveti magát Istennek. Ekkor az emberi szem számára nem látható hatalom új lényt hoz létre Isten képmására” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 135. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Tapasztalatod szerint mit jelent Krisztusban maradni? Mi történik, amikor az ember Krisztussal kapcsolatba lép? És mi történik, ha ezt nem teszi meg?

2. Ugyan ki az, akinek nem jelent küzdelmet, ha az imádságunkra nem találunk választ, vagy nem olyan feleletet kapunk, amilyet szeretnénk? Hogyan őrizhetjük meg az Istenbe, az ígéreteibe vetett hitünket, ha imánk után nem az történik, amire vágyunk? Mi az, amit mindig szem előtt kell tartanunk ilyen esetben?

3. Pontosan mi az az énünkben, a természetünkben, amit naponta meg kell tagadnunk? Közelítsük meg innen: Milyen lenne az életünk, ha nem tagadnánk meg magunkat, ha engednénk, hogy énünk határozza meg minden gondolatunkat és tettünket? Mutatnánk bármilyen hasonlóságot is a Mesterhez? A válaszunk alapján tehát milyen lenne az életünk Krisztus nélkül?