SZOMBAT DÉLUTÁN

e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2:16–3:7; 6; 12; 5Mózes 7:6-12;

Galata 3:6-16; Jelenések 12:17; 14:6-12

„Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét” (Jel 14:12).

Egy váltófutó csapat négy tagból áll. Máskor talán egymással versenyeznek, most azonban meg kell tanulniuk egyként gondolkozni, mivel ugyanannak a csapatnak a tagjai. A versenyben egyenlő pályaszakasz jut mindegyikükre. Egy időben egyszerre csak egyikük futhat, az, aki éppen a kezében tartja a váltóbot. A stafétát a verseny végéig gyakorlott mozdulatokkal adják tovább a következő futónak. A váltófutásban a csapattagok között bizonyos értelemben a váltóbot a folyamatosság egyetlen jele.

Isten egyháza is hasonlítható a váltófutáshoz. Ádámmal indult a kertben, majd a stafétát kézről kézre adták az üdvösségtörténelem egymást követő szakaszain át: Noétól Ábrahámig, majd a Sínai-hegytől az újszövetségi egyházig, a reformáció korának egyházáig, most pedig azoknál van, akik hirdetik a hármas angyali üzenetet.

Isten egyházában a folytonosság jele a törvény, amihez a bűneset után mindig társulnia kell Isten megmentő kegyelmének, amelyek így együtt képezik az evangélium lényegét.

E heti tanulmányunk nyomon követi a törvény (és a kegyelem) folytonosságát Isten egyházában az évezredeken át.