„Ha Ádám nem vétkezett volna Isten törvénye ellen, akkor a ceremoniális törvényre soha nem lett volna szükség. Az örömhír evangéliuma legelőször Ádámhoz szólt, abban a kijelentésben, mely szerint az asszony magva majd a kígyó fejére tapos. Ez továbbszállt az egymást követő nemzedékekre, s így Noéhoz, Ábrahámhoz és Mózeshez is eljutott. Isten törvényének és a megváltás tervének ismeretét maga Jézus adta Ádámnak és Évának, akik gondosan őrizték az értékes leckét, és szavaik által gyermekeiknek és unokáiknak is továbbadták azt. Így maradt fenn Isten törvényének az ismerete” (Szemelvények Ellen G. White írásaiból. 1. köt. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 218. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Az egyiptomiaknak és a babilóniaiaknak már jóval azelőtt voltak a társadalmi életre vonatkozó törvényeik, hogy Mózes írásba foglalta az Izráel népét irányító törvényeket. E törvények némelyikének a tartalma hasonlított Isten törvényeihez. Még az ateista társadalmakban is léteznek olyan rendelkezések, amelyek védik az embert és a tulajdont. A törvény azonban általában erkölcsi fogalmakon alapszik, vagyis arra kell bátorítania az embereket, hogy tartózkodjanak a rossz bizonyos fajtáitól és tegyenek meg bizonyos jó dolgokat. Vajon honnan ered az, hogy az adott társadalmak mit tartanak jónak, ill. rossznak?

2. Hogyan viszonyul a jó és a rossz egész fogalma Isten létezésének kérdéséhez? Másként mondva: ha nincs Isten, honnan származhat a jó és a rossz fogalma?

3. A „törvényre” különféle értelemben is gondolunk. Beszélünk a gravitáció törvényéről, a mozgás törvényéről, a nemzetközi törvényekről, az ország törvényéről és az adótörvényről. Mi a közös bennük? Miben különböznek? Milyen következményeket von maga után, ha valaki megszegi e törvényeket? Milyen előnyökkel jár, ha e rendelkezések értelmében járunk el? A törvény alapelvei hogyan segítenek megérteni, mi a Tízparancsolat szerepe a hívők életében?

4. Térjünk vissza a csoportban a szerdai részhez! Beszéljük meg, miért kell vigyázni, nehogy egyházunk hasonló hibákba essen, mint a Jézus korabeli vezetők közül többen, akik az Isten tervében nem szereplő terhekkel nehezítették a törvényt? Miért könnyebb efféle hibákat elkövetni, mint gondolnánk, legyenek bármilyen jók a szándékaink?