Isten tökéletes, bűntelen világot teremtett, az ember pedig boldogan tisztelhette, imádhatta és követhette a Teremtőt. Élhetett volna így is az egész örökkévalóságon át. Sátán viszont megszédítette ősszüleinket, megfosztva az emberiséget az élet igazi értelmétől, céljától és jelentőségétől. A lázadás elterjedt, míg az egész bolygót megfertőzte.
Egyedüli reményünket Krisztus áldozata jelenti. A Golgotán történt megváltás szabadságot kínál, csak így menekülhetünk meg attól, hogy életünk valójában jelentőségtelen, értelmetlen legyen. A bűnös embernek Isten szabadságot, bűnbocsánatot ajánl, valamint lehetőséget, hogy visszanyerje eredeti körülményeit.
Isten mindenütt, minden hívőt arra kér, hogy e páratlan kegyelem hírnökeként, képviselőjeként éljen, a Sátán által rabságban tartottaknak hirdesse az isteni irgalmat, a Teremtő követésére, imádására és dicsőítésére szólítva az embereket. A hívők tegyék az embereket tanítvánnyá a nagy misszióparancs (Mt 28:19-20) értelmében, Krisztus példája nyomán! Így hát ebben a negyedévben a tanítványság témájával foglalkozunk. Noha a kifejezésnek számos vonatkozása van, e tanulmányban azt a folyamatot vizsgáljuk, amelyen át Jézus tanítványaivá leszünk, ebből következően pedig jobb „lélekmentő” válhat belőlünk.
Végtére is Jézus a példaképe minden kereszténynek, főként a lélekmentésben. Nem logikus a feltételezés, hogy az eredményes evangelizáció kulcsát inkább a népszerű pszichológiában, a marketingmódszerekben vagy az alaposan kidolgozott reklámprogramokban fedezhetnénk fel, mint Krisztus egyszerű példájának követésében.
Mivel vonzotta Jézus a követőit? Mit tanulhatunk példájából, hogy eredményesebben vezethessük az embereket Krisztushoz? Hogyan tehetünk igazán eleget a nagy misszióparancsnak? Miként szólított meg Jézus egymástól annyira különböző csoportokat: gazdagokat és nélkülözőket, vallásos és nem vallásos embereket, politikai hatalommal rendelkezőket és nagy befolyással nem bírókat? Hogyan nyitotta meg a megkeményedett ember szívét, adott reményt a társadalom kivetettjeinek, szelíden felébresztve a gyermekek érzékeny szívét is, miként tudott felülemelkedni a nemzetiségi és társadalmi választófalakon, hogy hallgatóit tanítványaivá tegye? Hogyan hatolt be a gazdagok és a hatalmasok erődítményeibe vagy az arrogáns vallási vezetők köreibe, miként volt képes új reményt adni a halálos betegséggel küzdőknek? Ezek nem csupán elméleti vitakérdések, inkább olyan területek, amelyek tanulmányozása meghatározó azoknak a keresztényeknek a számára, akik szenvedélyesen akarják követni Jézus példáját, a Jó Pásztorhoz vezetve az eltévedt bárányokat.
Pál arra szólította a hívőket, hogy kövessék a példáját, amint ő is követi Krisztusét. Gondolni sem szabad arra, hogy a XXI. századi hívők az I. században író apostolnál alacsonyabbra tegyék a mércét! Végső soron Jézus követése jóval túlmegy azon a szűk nézeten, hogy a tanítványság a helytelen vagy káros viselkedési formák és szokások kiigazítását jelenti, ha mégoly fontosak is ezek a változások. A tanítványság fogalmának teljes körű értelmezése mindaddig hiányos marad, amíg nem terjed ki Jézus követésének szenvedélyes vágyára, ill. ennek természetfeletti eredményeként még arra, hogy másokat is Krisztushoz akarjunk elvezetni.
Amint Ellen White ékesen megfogalmazta: „Amikor Jézushoz jön valaki, az a vágy ébred a szívében, hogy másokkal is tudassa, milyen becses barátot talált Jézusban; ilyen megmentő és megszentelő igazság nem maradhat elrejtve a szívben. Ha Krisztus igazságát öltöttük fel, és az Ő lelkének öröme tölt be bennünket, lehetetlen, hogy azt elhallgassuk. Ha Isten jóságát láttuk és éreztük, másoknak is beszélnünk kell erről… Legfőbb vágyunk lesz Krisztus nyomdokait követni” (Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. 58. o.).
Ezért foglalkozunk tehát ezzel a témával a mostani negyedévben.
Dan Solis egy béresként dolgozó bevándorló unokájaként az Egyesült Államokban, Texasban született. Az Andrews Egyetemen és a Református Teológiai Szemináriumban szerzett diplomát. Az egyházban lelkészi, területi osztályvezetői és főiskolai tanári szolgálatot is ellátott. Felesége Cindy tanítónő. Három felnőtt gyermekük szintén az Urat szolgálja Washingtonban, Kaliforniában és Tennessee-ben.
Clifford R. Goldstein
szerkesztő
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése a Magyar Bibliatársulat megbízásából, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepel. A továbbiakban ezt így rövidítjük: új prot. ford. Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Továbbra is szeretettel ajánlom minden érdeklődő figyelmébe a Tanítói mellékletet, ami külön kiadványként beszerezhető.
Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés az interneten is megtekinthető a www.remenytv.hu oldalán a VIDEÓGALÉRIÁBAN és a Bibliatanulmány alatt.
Amint már megszoktuk, a hanganyag letölthető az internetről. Ha a bibliatanulmányokat megkeressük az egyház honlapján (www.adventista.hu/bibliatanulmanyok), az ott jelzett kapcsolattal elérhető a hanganyag is. Ezért külön köszönettel tartozunk Bátori Sándornak és mindazoknak, akik részt vesznek az előkészítésben!
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője