SZOMBAT DÉLUTÁN
e HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 12:1-7; Ézsaiás 28:24-28;
Máté 7:24-27; 13:1-30; Lukács 20:9-19
„Mindezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik, hogy beteljék amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának” (Mt 13:34-35).
A keresztény hit értelmes és logikus. Az elmét pallérozni kell, persze egyedül az ésszel nem fejezhető ki az ember bonyolult személyisége a maga teljességében. Az értelmes és logikus működésre programozott robotoktól eltérően az ember képes szeretni, érezni, fájdalmat tapasztalni, sírni, törődni másokkal, nevetni, sőt még a képzelőerejét is használni. Jézus tehát az örök igazságokat olyan keretbe foglalta, amely túlmegy a puszta értelmen. A hétköznapi élet konkrét képeire hivatkozva közelítette meg az embereket, ott, ahol éppen voltak. Képei és hasonlatai által a példázatai mély igazságait gyerekek és felnőttek egyaránt megértik.
A Mester művészi fokon elmondott történeteiből hallgatósága meg tudta ragadni az olyan összetett fogalmakat is, mint a megigazulás, az igazság és a megszentelődés. Vagyis a hétköznapi kifejezésekkel élve nehezen leírható fogalmakat meg lehet tanítani jelképek és hasonlatok használatával.
Letöltés |