„Isten az embert a saját képmására teremtette. Ebben nincs semmi titokzatos. Alaptalan az a felvetés, hogy az ember lassú, fokozatos fejlődéssel alakult ki az alsóbbrendű állat- vagy növényvilágból. Ez a tanítás a Teremtő csodálatos munkáját az ember szűk, földi fogalmaihoz alacsonyítja le. Az ember olyan eltökélten tagadja Istent mint a világegyetem korlátlan Urát, hogy lefokozza saját magát, és megfosztja eredetének méltóságától. Aki a magasba helyezte a csillagokat és nagy hozzáértéssel színezte ki a mező virágait, aki betöltötte a földet és az eget hatalmának csodáival, amikor dicsőséges művének bekoronázása következett – hogy a gyönyörű föld uraként valakit a középpontba helyezzen –, olyan lényt teremtett, aki méltó a neki életet adó kézhez. Az emberiség családfája, ahogy azt az ihletett Ige megadja, nem valami fejlődő csírákig, puhatestű állatokig és négylábúakig követi nyomon eredetét, hanem a hatalmas Teremtőig” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 18-19. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Az utolsó időkben miért nyer különös fontosságot a szombat és a teremtés közötti kapcsolat? Hogyan fejezi ki ezt az igazságot Jel 14:6-7 szakasza? Ennek a kérdésnek a megtárgyalásakor térjünk vissza a szerdai rész utolsó kérdéséhez!

2) Nagyjából akkor, amikor Charles Darwin fellépett az evolúció tanával, Isten egy egyházat hívott el, amelynek meghatározóan jellemző hitpontja a hetedik nap, a szombat. Isten erre az egyházra bízta Jelenések könyve 14. fejezetéből a hármas angyali üzenet hirdetését, ami kimondottan arra szólít, hogy imádjuk a menny és a föld Teremtőjét. Mi lehetne tehát még tragikusabb vagy a hittől való eltávolodás nagyobb jele, mint ha valaki az egyházhoz tartozónak vallja magát, mégis az evolúció mellett érvel?

3) Az utóbbi években a tudomány az élet olyan összetettségére derített fényt, ami szinte felfoghatatlan. Charles Darwinnak még halvány elképzelése sem lehetett arról, hogy valójában mennyire bonyolult még az „egyszerűnek” nevezett sejt is. Ma már tudjuk, hogy az egyszerű sejt is jóval komplexebb, mint azt Darwin valaha gondolta volna. Egyébként ironikus, hogy számos tudós szerint az élet pusztán véletlenül alakult ki. Viszont az összetettségnek minél nagyobb fokára világít rá a tudomány, annál kisebb a valószínűsége, hogy mindez véletlenül alakulhatott ki, következésképp egyre valószínűtlenebb lesz az ateista evolúciós elmélet. Beszélgessünk ennek okairól!