SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:26-28; 2:16-17;
Példabeszédek 14:31; Máté 5:44-48;
Apostolok cselekedetei 17:26; Jakab 3:9; Jelenések 20:11-13
„És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1Móz 2:16-17).
Szívesen beszélünk az „emberi jogokról”. A Magna Carta (1215), vagy a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789), vagy az ENSZ különböző deklarátumai egyaránt azt a gondolatot erősítik, hogy az embernek vannak bizonyos „elidegeníthetetlen jogai”, amelyeket jog szerint senki nem vehet el tőle, emberi mivoltából fakadóan illetik meg (legalábbis elméletben).
Megmarad a kérdés: Melyek ezek a jogok? Hogyan lehet meghatározni őket? Változhatnak? Ha igen, akkor hogyan? És különben is, miért kellenek nekünk, embereknek ezek a jogok?
Számos országban egészen a XX. századig nem rendelkeztek szavazati joggal a nők (van, ahol ezt még most is megtagadják tőlük). Először is, vajon hogyan adhat meg egy kormányzat embereknek valamit, ami amúgy is „elidegeníthetetlen joguk”?
Nem könnyű kérdések, a rájuk adott válaszok pedig elválaszthatatlanul kötődnek az ember eredetéhez. A héten ezt a témakört fogjuk tanulmányozni.
Letöltés |