Milyen részekből állt a teremtés egy-egy napja (1Móz 1:5, 8, 31)? Utal valami az idézett versekben arra, hogy nem éppen olyan valóságos, 24 órából álló napot kellene alattuk értenünk, mint a mai napok?

Sok vita folyt a teremtési napokról is. Némelyek azt tartják kérdésesnek, hogy valóságos napokat kellene-e értenünk alattuk vagy inkább jóval hosszabb időszakokat. Erre a kérdésre abban rejlik a felelet, ahogy maga a szöveg írja le a teremtés napjait. Egy-egy nap egy sötét időszakból (este) és egy világos időszakból (reggel) állt, és számozásuk egymást követő, folyamatos. Ahogy a napokról szó esik, az is egyértelműen mutatja, hogy a mi napjainkhoz hasonló napok voltak: este és reggel, egy sötét és egy világos időszak. Nehéz lenne elképzelni, hogyan lehetne ennél is egyértelműbb vagy kifejezőbb a hét napjaira vonatkozó kijelentés. Az „és lőn este és lőn reggel” megfogalmazás minden egyes nap valóságos voltát hangsúlyozza.

Milyen utalást találunk 3Móz 23:3 versében arra, hogy a teremtés mind a hét napja olyan volt, mint a mi napjaink?

Az ókori izraeliták számára nem fért kétség ahhoz, hogy a szombat átlagos hosszúságú nap, csak Isten különös áldása nyugszik rajta. Figyeljük meg, hogy a vers egyértelmű párhuzamot von Isten munkahetének hat napja és a mi munkával töltendő hetünk hat napja között, valamint Isten nyugalomnapja és a miénk között (lásd még 2Móz 20:9, 11). Sok olyan tudós is elismeri, hogy maguk a Biblia írói valóságos napokra gondoltak, aki pedig nem fogadja el a teremtés napjainak valóságos voltát.

Az Istenhez fűződő kapcsolatunk miatt rendkívül fontos bízni az Úrban és Szavában. Ha nem tudunk megbízni Isten Igéjében egy olyan alapvető és világosan kijelentett dolgot illetően, hogy Mózes első könyvének teremtési történetében hat valóságos napról van szó, akkor vajon milyen kérdésben leszünk képesek megbízni benne?