AZ ÉG MEGTEREMTÉSE

„És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap” (1Móz 1:6-8).

Isten teremtette meg az égboltot, határozta meg funkcióját és adta neki az ég nevet. Az a szerepe, hogy az alatta és a felette lévő vizeket elválassza. Ma az ég kifejezés alatt értjük egyrészt az atmoszférát, ami a föld környezetének része, másrészt az atmoszférán túli űrt, ahol van a nap, a hold meg a csillagok. Az atmoszféra az égnek az a része, ami a teremtés második napján jött létre, és ami lehetővé teszi a víz felfelé áramlását. A víz elpárolog és az atmoszférába jut, ahonnan azután a föld bármely része fölé elkerülhet. Majd ismét visszatér a föld felszínére, akár páraként, ahogy 1Móz 2:6 verse leírja, akár eső formájában.

Isten adott nevet az égboltnak, ezzel jelezte uralmát felette. Az elnevezés aktusa utal rá, hogy Isten fennhatósága kiterjed a térre. A tér semmiképpen nem korlátozza Isten cselekedeteit, hiszen azt is Ő teremtette és uralja. Hasonlóan ahhoz, ahogy a világosságot megteremtette az első nap vége előtt, az égboltozat megteremtése is elkészült a második nap vége előtt, ami szintén egy sötét időszakból, az estéből, majd világos időszakból, a nappalból állt.

Sok vita folyt magáról az égbolt kifejezés jelentéséről. A héber ráqí’a szó az égbolt mellett még vékonyra kikalapált fémlemezt is jelent. A bibliakritikusok szerint az ókori zsidók úgy képzelték, hogy a föld felett egy szilárd boltozat helyezkedett el, de mivel ilyesmi nem létezik, a bibliai leírás nyilvánvalóan helytelen. Csakhogy ez az érvelés nem helytálló. Az égboltozat szó ebben az összefüggésben együttesen vonatkozik az atmoszférára és a világűrre. Elegendő a közvetlen szövegkörnyezetet megfigyelni ahhoz, hogy tudjuk, miről is van itt szó. Mózes első könyvében találjuk azt is, hogy a madarak „az ég mennyezetének színén” (1Móz 1:20) repülnek. Másutt pedig úgy olvassuk, hogy a nap és a hold is „az ég mennyezetén” (1Móz 1:14) helyezkedik el. Természetesen a madarak nem azon a részén repdesnek a ráqí’á-nak (égboltnak), ahol a nap és a hold található.

Valóban olvasunk olyasmit a teremtési beszámolóban is, ami titok marad, egy dolog azonban egészen világosan szembetűnik: a teremtésben semmi szerepe nem volt a véletlennek. Miért fontos ezzel tisztában lennünk korunkban, amikor sokan úgy hiszik, hogy a földi élet kialakulásában fő szerepet játszott a véletlen?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2013. 1. negyedév

Kezdetek

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: