Mit tudhatunk meg 2Pt 1:19-21 verseiből arról, hogyan tekintettek az Újszövetség írói a Szentírásra?

Péter határozottan állítja, hogy nem emberektől származnak az Ószövetség próféciái. Érvelése szerint azért szóltak a próféták, mert a Szentlélek indította őket. A „Szentlélektől indíttatva” kifejezés azt jelenti, hogy a Szentlélektől származott az ösztönzés, ami a Szentírás megírásához vezetett. Röviden: a Biblia íróit maga az Úr ihlette.

Olvassuk el 2Tim 3:16-17 verseit! Mit tudhatunk meg belőlük a Bibliáról és szerepéről?

Pál nyilván azt akarta, hogy Timóteus megértse: a Szentírás Istentől ered, megbízható és a hívők épülésére való. Az apostol nem hagy kérdést az Írás igazságával, tekintélyével és eredetével kapcsolatban. Figyeljük meg azt is, hogy a „teljes írás” meghatározást használja! Nem ad rá lehetőséget, hogy tetszőlegesen válogassuk meg, mely részeket gondoljuk ihletettnek, melyeket nem. Ma már nem minden kötelező érvényű ránk nézve (mint pl. a ceremoniális törvények), ez azonban egészen más, mintha azt állítanánk, hogy a Biblia bizonyos részei ihletettek, mások viszont nem; vagy némely szakasz erősebben ihletett a többinél (bármit is jelentsen ez).

Milyen fontos igazságot tudhatunk meg a Szentírásról és az Ige tekintélyéről Mt 4:4, 7, 10, 22:41-46 és Jn 10:34-35 verseiből?

A hitnek mindig kell egy kiindulópont, egy alap, amire felépül. A hetednapi adventista keresztények számára ez az alap a Biblia – az igazi mérce, az igazság döntőbírója.

Mennyi időt töltünk az Igével? Az életünk mennyire igazodik az Ige tanításaihoz? Gondoljunk vissza az elmúlt 24 órára! Mit tettünk vagy nem tettünk ebben az időszakban a Szentírás tekintélyének alapján?