A KÜZDELEM ÉS SZEREPLŐI

Az emberiség színterén az írott történelem folyamán mindig is érzékelhető volt az egymással vetélkedő erők harca, küzdelme. A költő, T. S. Eliot így írt: „Éveim során egy dolog nem változik:/Bárhogy álcázod is, egy dolog nem változik:/a Jó és a Rossz örök küzdelme” (T. S. Eliot: The Complete Poems and Plays. New York, San Diego, London, 1952, Harcourt Brace & Company. 98. o.). Ebben egyetértés van, abban viszont már gyökeresen eltérnek a nézetek, hogy tulajdonképpen mi a küzdelem tárgya, kik vesznek részt benne, mi a tét és hogyan végződik majd a konfliktus. A hetednapi adventisták ezt a küzdelmet egyértelműen természetfelettinek tartják. E felfogásunk a Biblia értelmezéséből ered – abból, ahogyan a Biblia bemutatja a Krisztus és Sátán közötti nagy küzdelmet.

Tanulmányozzuk 1Móz 3:15 és Jel 12:1-18 verseit! Kik a fő szereplői a harcnak? Időnként jelképek utalnak a résztvevőkre, de miért hisszük mégis, hogy az itt bemutatott hatalmak valóságosak, igazi lények? Hogyan hatna egész hitrendszerünkre, ha elspiritualizálnánk a Krisztus és Sátán közötti nagy küzdelem valóságát, ill. a saját szerepünket benne?

Nem szokatlan, hogy aki olyan kifejezéseket használ, mint az ördög, vagy angyalok, vagy akár Isten, valójában az elsődleges jelentéstől egészen eltérő dolgot ért e szavak alatt. Például, vannak, akik az Isten szó használatakor csupán e szónak az emberi nyelvben és társadalomban való szerepére figyelnek, miközben egyáltalán nem foglalkoztatja őket, hogy létezik-e „Isten” bármilyen formában. Függetlenül attól, hogy milyen jelképekkel találkozunk, a Biblia tanítása szerint e szereplők valóságos lények és igazi harcot folytatnak. Ezt tükrözi az adventista felfogás. A negyedév során tárgyalt tantételek többségének értelme nem tűnik ki, ha a küzdelem szereplőit nem valós lényeknek tekintjük, amit azonban általában a társadalom kimondottan furcsáll. Az elmúlt két évszázadban a szekularizmus különféle alakokat és formákat öltött, ám az a legjellemzőbb rá, hogy a társalgás köréből igyekszik kiszorítani minden „nem evilági” elemet. Bizonyos kultúrákban a tudomány fejlődésével az emberek hajlamosak mindinkább tudományos módon vélekedni a különböző kérdésekről. Az angyalok és a démoni lelkek nem férnek össze a tudományos gondolkodásmóddal. Ebből adódóan ma fokozatosan alábbhagy a természetfeletti dolgokba vetett hit.

Társadalmunkban mennyire erős a tudományos, szekuláris világkép hatása? Miként hat ez személyesen ránk? E világképnek mely vetületeitől kell leginkább óvakodnunk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2012. 4. negyedév

Növekedés Krisztusban

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: