Az 5. fejezet első verseiben Pál azoknak az állapotáról ejt szót, akik valamiért nem készülnek fel. A thesszalonikai hívők már megértették, hogy a második advent biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudták, mikor. A készületlenek számára tragikus lesz a meglepetés. Egyesek azért nem készülnek, mert nem hisznek a második adventben. Mások úgy vélik, hogy addig halogathatják a felkészülést, amíg az események meg nem győzik őket közelségéről. ­­

Az 1950-es évek vége felé történt. Egy fiatalember azt hallotta egy prédikátortól, hogy 1964-ben jön el Jézus, tehát a gyülekezetnek már készülnie kell. Viszont úgy döntött, hogy mivel az majd csak évek múlva lesz, nem töri magát a készülődéssel, talán 1962-ig. A lelkész az idő sürgetésére akarta hallgatói figyelmét felhívni, de a fiatalembernél éppen ellenkező hatást ért el. Természetesen a késlekedés veszélyes, mert abban sem lehetünk biztosak, hogy a mai napon végig életben leszünk. Jó hír viszont: nem kell ismerni Jézus visszajövetelének idejét ahhoz, hogy felkészüljünk.

Mi a lelki jelentősége a világosság és a nappal, a sötétség és az éjszaka hasonlatának 1Thessz 5:4-5 verseiben? Mit nevezhetünk az életünkben világosságnak, ill. sötétségnek? Gondoljuk végig, mi minden következik a válaszunkból!

E versekben Pál egy sor ellentétet vonultat fel: nappal/éjszaka és sötétség/világosság (a pusztulás/menekülés ellentétét is érzékelteti a 3. versben). A hitetleneket meglepetésként érik a végidő eseményei, de a hívők nem lepődnek meg. Miért? Mert a világosságban élnek. „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága” (Zsolt 119:105, új prot. ford.). Isten azért adja a próféciát, hogy elég információnk legyen, és így lelkileg fel tudjunk készülni, bármi is várjon ránk.

A második adventre való felkészüléshez elegendő időt kell fordítani Isten Igéjének alapos tanulmányozására. A felkészülés jelenti azt, hogy kincseket gyűjtünk a mennyben. A felkészüléshez hozzátartozik, hogy naponta átadjuk magunkat az Úrnak.

A mai világban számos dolog elterelheti a figyelmünket, a munkánk, az e-mail-ek, a szórakozás, a különféle szerek és hangulatjavítók bőséges választéka. Pál felhívása így hangzik a korszakokon át: Tégy félre mindent, ami elterelné a figyelmedet! Legyen Isten Igéje az első az életedben, akkor nem törnek rád váratlanul az események, bármennyire kiszámíthatatlannak érezd az időt!