Isten, a Művész

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Krónika 23:5; Zsoltár 51:12;

Ézsaiás 64:5-8; Apostolok cselekedetei 9:1-22; Róma 11:33-36; Zsidók 8:1-5

„Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában” (Zsolt 27:4).

KULCSGONDOLAT: Isten, a Művész. Mit jelent ez? Mit jelent ez személyesen nekünk?

Eddig az Úr különböző oldalaival, tulajdonságaival foglalkoztunk, beszéltünk a Szentháromságról, Isten szentségéről, arról, hogy Ő a Megváltó. Ám a Bibliában elénk tárul még egy kép Istenről, amire azonban ritkán fordítunk figyelmet: Urunk Művész is. Sokan nem érdeklődnek különösebben a művészetek iránt, számos keresztény csak kevéssé tájékozott e témában. Ami elnyeri a tetszésüket, azt ismerik, de ez nem több annál, mint amennyit önmagukról tudnak. Mások egyszerűen tudomásul veszik a művészetek létezését, de értékével, jelentőségével nem foglalkoznak. A kereszténységnek a művészetekhez való viszonyulása változó. Időnként elutasították, a vallástól idegennek, rossznak bélyegezték, máskor azonban az esztétika szinte világi „vallássá” vált, komoly követőkre tett szert. Szép számmal voltak és vannak keresztény írók, akik azonban csak ritkán kísérelték meg összefüggésbe hozni a „szépség” fogalmát a fő keresztény tanításokkal. „A Szép: igaz s az Igaz: szép!” – olvashatjuk John Keats gondolatát Tóth Árpád fordításában. Noha Keats állítása kissé túlzó, az biztos, hogy Isten maga az Igazság, az Igazság pedig szép. A teremtett világ tanúskodik Isten művészetéről és arról, hogy Urunk szereti a szépet.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: