„MEG VAN ÍRVA”

Még ha csak felületesen tanulmányozzuk is az egyháztörténelmet, világosan láthatjuk, hogy könnyű különböző elképzeléseket kialakítani Istennel kapcsolatban, majd pedig a Biblia által kinyilatkoztatott Isten helyett ezeket az elképzeléseket imádni. A szkeptikus Voltaire szellemesen így fogalmazott: „Isten a saját képére teremtette az embert, az ember pedig viszonozta ezt a gesztust.” Elképzelhető, hogy nem is vagyunk tudatában, milyen tökéletlen vagy hamis kép él bennünk Istenről. Éppen ezért kell visszatérnünk a Szentíráshoz, hogy gondolatainkat annak tanításához igazítsuk. Mind a két Testamentumot vizsgálnunk kell, mert az Úr mindkettőből szól hozzánk. Ez a pont azért lényeges, mert némelyek szerint Istennek az Újszövetségben adott kinyilatkoztatása különbözik attól, amit az Ószövetségben találunk. A hetednapi adventisták ezt azonban nem fogadják el, és a Biblia sem ezt tanítja.

Mit jelentettek ki az ószövetségi próféták újból és újból (Jer 7:1-3)?

Az ószövetségi próféták számtalan alkalommal belefűzték üzeneteikbe azt a kifejezést, hogy „Így szól az Úr”, vagy valami hasonlót. Ez arra emlékeztet, hogy a próféta nem csupán Isten nevében szólt, hanem Isten szólt a maga nevében a próféta által. Ugyanakkor az Újszövetség tele van ószövetségi utalásokkal, valójában az Újszövetség teológiája megannyi szálon kötődik az Ószövetséghez. Hogyan érthetné meg bárki például Jézus áldozatát az Ószövetségben bemutatott áldozati rendszer nélkül? Hány és hány alkalommal utalt Jézus (vagy az újszövetségi írók) ószövetségi szakaszokra az érveket és gondolatokat alátámasztva? Az egész Újszövetség teológiai alapvetését az Ószövetség adja. Semmivel nem igazolható, ha a kettőt megpróbálják elválasztani egymástól. Az Úr ihlette a teljes Szentírást – mindkét Testamentumot (2Tim 3:16).

Keressük ki az alábbi igéket! Mennyiben segítenek meglátni a kapcsolatot az Ó- és az Újszövetség között? Ezek szerint hogyan tekintett Jézus az Ószövetségre? Mit tudunk az Újszövetség íróinak a véleményéről? Mt 4:4; 11:10; Mk 1:2; 7:6; Jn 12:14-15; ApCsel 13:33; Róm 3:10; 1Kor 5:7; Gal 3:13; 1Pt 1:16

Mark Twain egyszer azt mondta, hogy a Bibliának nem azok a részei nyugtalanítják, amelyeket nem ért, hanem azok, amelyeket nagyon is ért. Ki az, akit ne nyugtalanítanának a Biblia egyes szakaszai? Tekintettel arra, amit a Szentírás kijelent önmagáról (2Tim 3:16), hogyan viszonyuljunk a számunkra nehezebben érthető szakaszokhoz, vagy amelyekkel talán nehezebb azonosulni (lásd még 1Kor 13:12)?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: