DICSEKEDÉS A TESTBEN

Mit mond Pál Gal 6:12-13 verseiben?

Az apostol korábban már célzott ellenfelei hátsó szándékaira és arra, hogy valójában mi hajtotta őket (Gal 1:7; 4:17), de Gal 6:12-13 verseiben tesz először teljesen világos megjegyzéseket rájuk vonatkozóan. Azt írja, hogy „testre szépek szeretnének lenni” (Károli), vagy más fordításban: „testi értelemben akarnak tetszést aratni” (új prot. ford.). Az itt használt görög kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „jó arcot” mutatni. Görögül az „arc” szó vonatkozik még a színész álarcára, sőt képletesen használták a színész szerepére utalva is. Tehát Pál kifejezi, hogy ezek az emberek csak színészkednek, a közönség elismerését akarják elnyerni. A megtiszteltetést vagy a szégyent túlhangsúlyozó kultúrában alapvetően fontosnak tartják a többséghez való igazodást. A tévtanokat terjesztők minden bizonnyal igyekeztek elérni, hogy még tekintélyesebbnek tűnjenek a galáciai zsidók és a jeruzsálemi zsidó-keresztények szemében. Pál még azt is megjegyzi indítékaikkal kapcsolatban, hogy el akarják kerülni az üldöztetést. Az üldözés drámaibb formái közé sorolható a fizikai bántalmazás, persze éppen olyan ártalmasak lehetnek „enyhébb” változatai is, mint a zaklatás vagy a kirekesztés. Pál még Júdeában, a többi fanatikus zélótával együtt az üldözés előbbi formáit végezte (Gal 1:13), de az utóbbiak sem maradtak hatástalanok a keresztények esetében. A zsidó vallási vezetők politikai befolyása számos területen továbbra is jelentős volt. Róma hivatalos jóváhagyásával bírtak, ezért a zsidó származású hívők közül sokan igyekeztek ápolni velük a kapcsolatot. A galáciai bajkeverők a pogányok körülmetélésével és a Tóra elfogadtatásával viszont közös nevezőre tudtak jutni a helyi zsidókkal. Ez nemcsak azt tette lehetővé, hogy a zsinagógákkal baráti viszonyt tartsanak fenn, hanem azokkal a jeruzsálemi zsidó hívőkkel is megerősítette a kapcsolatukat, akik mind nagyobb gyanakvással figyelték a pogányok között végzett munkát (ApCsel 21:20-21). Kétségtelen, hogy bizonyos értelemben a galáciai tévtanítók tettei eredményesnek tüntették fel bizonyságtételüket a zsidók között. Pál üzenete azonban egyértelmű: „mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak” (2Tim 3:12).

Gondoljunk bele, hogy milyen okok késztették ezeket az embereket a tévtanítások terjesztésére! Mindent összevetve, eléggé érthetőnek tűnhettek az indokaik. Mire következtethetünk ebből arra nézve, hogy még a „legjobb” szándék is rossz irányba vihet, ha nem vagyunk rendkívül óvatosak? Mikor fordult elő utoljára, hogy helyes indítékkal ugyan, de végül valami rosszat tettünk?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: