LEBORULVA IMÁDNI

A kereszténység történelmének hosszú évszázadai alatt az egyházat igencsak megosztotta Krisztus istenségének kérdése. Vajon Jézus valóban örök Isten, az örökkévalóságtól fogva egy az Atyával? Vagy Őt is az Atya teremtői hatalma hívta életre, Ő is teremtmény?

Egyházunkban a kezdeti időkben szintén megmutatkozott némi zavar e kérdést illetően. Ellen White nagyon határozottan megfogalmazta álláspontját – amit egyházunk ma teljesen elfogad:

’És annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten’ (Mt 1:23). ’Az Isten dicsőségének ismerete’ látható ’Jézus Krisztus arcán’ (vö. 2Kor 4:6). Az Úr Jézus Krisztus örök időktől fogva egy az Atyával. ’Isten képmása’, az Ő nagyságának, fenségének visszatükrözője – az Ő ’dicsőségének világoltatása’ (vö. 2Kor 4:4, 6). Jézus azért jött földünkre, hogy ezt a dicsőséget kinyilatkoztassa. Eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát – hogy legyen ’VELÜNK AZ ISTEN’. Ezért jövendölték róla, hogy ’nevét Immánuelnek nevezik’” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 11. o.).

Mit fejeznek ki Krisztus istenségével kapcsolatban a következő bibliaszövegek? Mt 2:11; 4:10; 9:18; 20:20; Mk 7:6-7; Lk 24:52; Jn 9:38

Jézus egészen világosan fogalmazott, amikor Sátánnak válaszolt (Mt 4:10), hogy egyedül az Urat illeti meg az imádat. Ez elvezet egy lényeges kérdéshez, ami kitűnik a fentebb idézett versekből: Krisztus soha nem utasította el azokat, akik imádattal fordultak felé. Számos példát találunk rá, hogy emberek imádattal borultak le előtte, de egyiküknek sem felelt így: Ne imádjatok engem, imádatotok egyedül az Atyát illeti! Ennek mindig az ellenkezője történt.

Olvassuk el Lk 19:37-40 verseit! Hogyan viszonyult Jézus azokhoz, akik imádattal fordultak felé? Ezzel kapcsolatban mire következtethetünk abból, amit a farizeusoknak mondott?

Itt az a lényeg, hogy ismét kiemeljük a negyedév fő témáját: fontos, hogy Jézust imádjuk, Ő legyen tiszteletünk középpontjában. Minden ének, minden imádság, minden prédikáció, mindaz, amit teszünk, így vagy úgy, végső soron gondolatainkat Krisztus, a testet öltött Isten felé terelje, aki odaadta magát a bűneinkért való áldozatul. Kétségkívül az a kedves istentisztelet a szemében, ami nagy tiszteletet, szeretetet ébreszt bennünk Urunk iránt.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: