AZT IMÁDNI, AMIT NEM ISMER AZ EMBER

Amint azt már számos alkalommal láttuk, még Izráel népe között, az Úr által bevezetett bonyolult és mély tartalmú istentiszteleti formák esetében is, Isten nem csupán a formaságokra figyel. A hagyományok és a liturgia formaságai csupán egy bizonyos cél elérésének eszközei, a cél pedig nem más, mint az, hogy az ember egész valóját, testét, lelkét átadja a Teremtőnek és Megváltónak. Azonban sokkal könnyebb a vallást pusztán bizonyos formaságok, tradíciók és külsőséges cselekedetek sorozataként gyakorolni, mint naponta önzetlenül lemondani énünkről, és alázattal, hittel elfogadni az Urat. Ez bizonyára kellő magyarázattal szolgál arra nézve, hogy miért foglalkozik a Biblia olyan hosszasan azokkal, akik nem térnek teljes szívből Istenhez, még ha istentiszteletük formailag „helyesnek” is látszik.

Jézus is foglalkozott ezzel a problémával, amikor emberként a földön élt.

Olvassuk el Jn 4:1-24 szakaszát! Milyen fontos dolgot emelt ki Jézus a 21. versben, amikor a samáriai asszonnyal beszélt? Miért akarta, hogy a nő ne az istentisztelet meghatározott helyeire figyeljen, hanem valami másra?

Jézus felkeltette az asszony figyelmét, amikor utalt a nő néhány féltve őrzött titkára. Ezt a pillanatot pedig arra használta fel, hogy valami jobbat mutasson neki. „Asszony, hidd el nékem” – szavaival Jézus azt kívánta megerősíteni, hogy az igazi vallás jóval többet jelent pusztán az istentisztelet külsőleges formaságainál és helyszíneinél. A hegy, amire utalt, a Garizim hegye volt, ott építettek templomot a samaritánusok. Az asszony az eddig elhangzottakban nem találhatott olyat, ami egy zsidó férfi szájából elhangozva meglepőnek tűnt volna. Jézus azonban nem fejezte itt be. Még Jeruzsálemet is megemlítette, a szent templom helyét, amit Ő maga választott ki. Ekkor, szolgálatának korai szakaszában világosan rámutatott arra, amit később egyértelműen meg is fogalmazott a templomra utalva: „Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik” (Mt 24:2). Jézus ezt azért mondta, hogy „élő vizet” (Jn 4:10) adjon az asszonynak. Ez az élő víz Ő maga. Meg akarta láttatni vele, hogy az igazi istentisztelet a Teremtővel és a Megváltóval való személyes kapcsolatból fakad, nem pedig hite tradícióiból és formaságaiból, amelyek eltértek a zsidók igazi hitétől. A Jeruzsálemre tett célzása (Jn 4:21) azt bizonyította, hogy még az általa létrehozott áldozati és istentiszteleti rendszeren is túlmutatott.

Hogyan mélyítheti el az Istennel való kapcsolatunkat istentiszteletünk minden részlete?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2011. 3. negyedév

Isten tisztelete

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: