Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. „A teremtés”, „Kísértés és bukás”, „Kain és Ábel”, „Az özönvíz után”, „A hit próbája” és „A küzdelem éjszakája” című fejezetei.

„Ez a fogadalom [Jákóbé Béthelben] szívből fakadt, amely tele volt hálával Isten szeretetének és irgalmának bizonyosságáért. Jákób érezte, hogy Istennek igényei vannak vele szemben, amelyeket tudomásul kell vennie; és hogy Isten kegyének különleges megnyilvánulásai viszonzást követelnek. Minden kapott áldásra felelnünk kell a minden jó adomány szerzőjének. A keresztény tekintse át gyakran a múltját, idézze fel hálával Isten csodálatos szabadításait – hogy támogatta a próbában… Lássa meg mindenben a mennyei angyalok gondoskodását. E megszámlálhatatlanul sok áldást tapasztalva, alázatos és hálás szívvel kérdezze meg: ’Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?’ (Zsolt 116:12)” (i. m. 149. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Beszélgessünk még arról, hogy a hit általi megigazulásnak központi helyet kell kapnia az istentiszteletünkben! Természetesen itt a hit Krisztusnak az értünk vállalt tetteiben való hitet jelenti. Közben érintsük a következő kérdéseket: 1) Miért imádjuk Istent? 2) Mit tett, ami miatt méltó a tiszteletünkre? 3) Milyen célt szolgál istentiszteletünk?

2. Istentiszteleti szolgálatainkkal hogyan tudjuk még jobban bemutatni a világnak, hogy valójában ki és milyen Isten? A héten vizsgált istentiszteleti elemek közül melyek segíthetnek leginkább a bizonyságtevésben?

3. Beszéljünk arról a történetről, amikor Ábrahám tizedet ad Melkhisédeknek (1Móz 14:20)! A tizedfizetés milyen szempontból része az istentiszteletnek? Mit fejezünk ki Istennek azzal, amikor javaink tizedét visszaadjuk neki?

4. Foglalkozzunk még a félelem és tisztelet gondolatával az istentisztelettel összefüggésben! Miért olyan fontos kérdés ez? Mi a baj azzal a magatartással, amikor az ember „haverkodásával” mintha a mi szintünkre akarná lehúzni Istent?