„Ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat” (Mt 16:18).

„Aki megtartja Isten parancsolatait és Jézus hitét, érezni fogja a sárkány és seregei dühét. Sátán a világ lakóit saját alattvalóiként tartja számon. A hittől elfordult egyházak felett megszerezte az uralmat, itt viszont egy olyan csoportot lát, akik ellenszegülnek parancsának. Ha eltörölhetné őket a föld színéről, diadala teljes lenne. Egykor a pogány népeket Izráel elpusztítására ösztönözte, a közeli jövőben viszont a föld gonosz erőit arra fogja tüzelni, hogy pusztítsák el Isten népét… E nép egyedüli reménysége Isten irgalmában van, egyetlen védelmük az ima lesz. Az Isten népét Eszter korában próbára tévő események nem csupán arra az időre voltak jellemzőek… [Jézus] kijelentette, miután a történelmet az idők végéig áttekintette: ’Megharaguvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele’ (Jel 12:17)…

Sátán haragja egyre erősebb lesz, amint fogy az ideje, megtévesztő és pusztító munkája pedig a nyomorúság idején tetőzik majd. Csodáival sokakat elhitet, hatalmát mindenekfelett valóként tünteti fel. Látszatra az egyház már-már elbukik, de nem bukik el, megáll. Míg a rostálás közben kihullanak a bűnösök Sionból, a pelyva különválik a jó búzától. E rettenetes megpróbáltatásnak végbe kell mennie. Csak azok lesznek majd a hűségesek és igazak, a szeplő és folt nélküliek között, ill. azok soraiban, akiknek szájában nem találtatik álnokság, akik a Bárány vére által győztek.

Isten kijelenti, hogy még az anya is elfeledkezhet gyermekéről, de ’én terólad el nem feledkezem’ (Ézs 49:15). Isten a legféltőbb gondoskodással őrzi gyermekeit, és maga előtt tartja az emlékkönyvet, hogy soha meg ne feledkezzen övéiről” (Ellen G. White: Maranatha. 32. o.).