SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Róma 6:1-6; 1Korinthus 15:49-55; 2Korinthus 5:1-4; Galata 3:26-29; Efézus 4:22-24; Kolossé 3:1-10

„Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra” (Róm 13:14).

Előfordult már, hogy leejtettünk egy tojást, és a szemünk láttára tört össze, folyt szét? Amit viszont még soha nem láthattunk, hogy az összetört, szétfolyt tojás újból leesett, majd ismét egész, ép tojás vált belőle. Az életben ilyen egyszerűen nem létezik.

A természet világának alaptörvénye, legalábbis a bűnbe rekedt világunkban, hogy minden a romlás, felbomlás felé halad. Mi lesz azzal, amit magára hagyunk? Egyre energikusabb, jobban szervezett és felépített lesz, vagy apad, romlik és bomlani kezd? A válasz nyilvánvaló, ezt látjuk mindenütt magunk körül, sőt még önmagunkban is (például testünk öregedésében).

Sokféle, bonyolult, tudományos módon magyarázzák ezt a jelenséget, de nem kell doktori fokozattal rendelkező fizikusnak lenni, hogy felfigyeljünk rá. Egy korábbi tanulmányból idézett bibliaszöveg hasonlatával élve: „a föld, mint a ruha megavul” (Ézs 51:6).

Viszont az evangélium, a megváltási terv lényege a helyreállítás. Isten azt ígéri, hogy veszi a régit, az összetörtet, azt, ami elromlott és újjá teszi. A negyedév utolsó tanulmányában olyan öltözetekre figyelünk, amelyeket a Szentírás említ, bemutatva a megújítás és helyreállítás ígéreteit.