A LEGSZEBB RUHA

Amint tehát megállapítottuk: a fiúnak kellett elhatároznia, hogy hazatér. Az apja nem kényszerítette. Isten sem kényszerít senkit az engedelmességre. Ha a mennyben Sátánból nem csikarta ki erőszakkal az engedelmességet, sem Ádámból és Évából az Édenben, akkor miért tenné éppen most, jóval azután, hogy az engedetlenség következményei iszonyatos pusztulást szabadítottak az emberiségre? Lásd Róm 5:12-21!

Figyeljük meg Lk 15:20-24 verseiben, hogyan fogadta az apa fia bűnvallomását! Mennyi vezeklést, mennyi cselekedetet, mennyi jóvátételt követelt meg a fiútól, mielőtt visszafogadta? Mi ebből az üzenet számunkra? Lásd még Jer 31:17-20!

A fiú beismerte apja előtt a tévedését, de a történetet olvasva az az érzésünk, mintha az apa meg sem hallotta volna. Figyeljük meg a sorrendet! Az apa szalad a fia elé, ráborul, megcsókolja. Minden rendben volt a beismeréssel – ami feltehetően többet jelentett a fiúnak, mint az apjának –, mégis abban a pillanatban a fiú tettei hangosabbak voltak szavainál.

Az apa pedig megparancsolta a szolgáinak, hogy vigyék oda „a legszebb ruhát”, és adják a fiára. A görög szó, amit Károli úgy fordít, hogy „legszebb”, általában azt jelenti: „az első”. Az apa a lehető legjobbat akarta a fiának adni.

Gondoljunk még arra az összefüggésre is, hogy ki tudja, meddig élt nagy szegénységben a fiú! Valószínűleg nem a legelegánsabb öltözetben tért haza, végtére is egészen addig a disznókat őrizte. Nem is lehetne nagyobb az ellentét a ruha között, amiben a fiú hazatért, és aközött, amit az apjától kapott! Érdemes szintén megjegyezni: az apa nem akkor borult fiára, amikor már tisztán állt előtte!

Ebből az is látszik, hogy az apa és a fiú kapcsolata már abban a pillanatban teljesen helyreállt. Ha „a legszebb ruha” alatt Krisztus igazságának palástját értjük, a fiú akkor és ott mindent megkapott, amire szüksége volt. A tékozló megtért, megvallotta bűnét, visszafordult önfejű útjáról, a többiről pedig apja gondoskodott. Milyen szemléletesen mutatja be ez a példázat a megváltást!

Azt is kiemelhetjük, hogy az apa nem hangoztatta: „Én megmondtam!” Felesleges is lett volna, nem igaz? A bűnnek megvan az ára. Hogyan tanulhatjuk meg, hogy ne hánytorgassuk fel azok bűneit, akik visszatérnek az Úrhoz, miután elfordultak tőle?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2011. 2. negyedév

A kegyelem ruhái - az öltözettel kapcsolatos jelképek a Bibliában

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: