Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. „Miért engedte meg Isten a bűnt?” c. fejezet, 7–17. o.; „A szentély és szolgálata” c. fejezet, 302–316. o.; Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. „Az élet világossága” c. fejezet, 391–392. o.

„Amikor Sátán becsmérli Isten népét, és el akarja pusztítani, Krisztus közbelép. Vétkezett ugyan, de Krisztus magára veszi vétkeit, és kiragadja őt üszkösen is a tűzből” (Ellen G. White: Krisztus példázatai. Budapest, 1983, H. N. Adventista Egyház. 113. o.).

„Azért törhetett be a bűn a világba, mert átpártolt az, aki a szent angyalok seregeinek élén állt. Mi idézett elő ekkora változást, egy fenséges, tisztelettel övezett alattvalót pártütővé téve? Megkapjuk a választ: ’Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényűzés kedvéért’ (Ez 28:17, új prot. ford.). Sátánnak talán lett volna némi mentsége, ha nem az Úr teremtette volna meg olyan gyönyörűnek az oltalmazó kerubot, ha nem hasonlított volna annyira Isten képére, ha nem Isten tüntette volna ki oly nagy megtiszteltetéssel” (Ellen G. White: The General Conference Daily Bulletin. 1897. március 2.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Foglalkozzunk még az erkölcs és a szabadság gondolatával! Vajon szabadság nélkül létezhet igazi erkölcsiség? Vajon az erkölcsösnek mondott tettek valóban azok, ha kényszer hatása alatt és nem szabad választás nyomán születnek meg?

2. Sátán oly sokat kapott, de ez neki nem volt elég. Előfordulhat, hogy bennünk is megmutatkozik hasonló lelkület? Mit tehetünk, nehogy mi is elinduljunk ezen a romlásba vezető úton?

3. Olvassuk el a csoportban Jel 12:7-12 szakaszát! Az életünkre vonatkozóan milyen tanulságot vonhatunk le különösen a 11. versből? „És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért; és az ő életüket nem kímélték mind halálig.”

4. Beszéljünk még arról, hogyan fordulhat elő, hogy az ember isteníti önmagát! Mit jelent ez? Hogyan nyilvánulhat meg ez a tulajdonság bennünk anélkül, hogy észrevennénk?

5. Olvassuk el újra az előbbi két White idézet közül az elsőt, ami arról szól, hogy Krisztus magára vette bűnünket! Mit jelent ez pontosan? Minek a reményét kelti bennünk? Mi lesz a sorsa annak, aki nem akarja elhinni, hogy ez az ígéret rá is vonatkozik?