SZOMBAT DÉLUTÁN
E heti tanulmányunk: 5Mózes 30:19; 2Sámuel 3:6-11; 21:1-9;
Márk 13:13
„Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; pajzs és páncél az ő hűsége" (Zsolt 91:4).
Rizpa történetéről azt gondolhatnánk, hogy egy kívülálló tűnik fel a bennfentesek szerepében. Mindössze két helyen említi a Szentírás, méghozzá Dávid uralkodásának a kezdetén, valószínűleg még a Bethsabéval való viszony előtt (2Sámuel 11. fejezet). A legtöbb bibliakommentár egybehangzóan állítja, hogy Sámuel második könyve 21–24. fejezetei nem időrendben számolnak be az eseményekről a 20. fejezet történéseit követően, hanem olyan kiegészítő információval szolgálnak, amelyek nem illeszkednek a Dávidról szóló történetek általános menetébe.
Rizpa mellékszereplő Dávid király történetében. Az előző király ágyasaként ismert nőnek kevés lehetősége adódott, sőt a kilátásai is igencsak sötétek, szomorúak voltak. Két fia halott, elhunyt „férjének" családja szinte teljesen eltűnt a színről, ő mégsem siránkozott szerencsétlen sorsán magába roskadva, hanem nemesen cselekedett. Dávid történetének két meghatározó pillanatában a puszta jelenlétével és kiállásával erősítette a királyt és építette a nemzetet. Rizpától valami fontosat tanulhatunk: a hűségnek nem lehet feltétele sem az adott körülmény, sem a szerencse, ill. szerencsétlenség! A hűség feltétel nélküli elkötelezettség a jóra, bármi legyen is az ára.
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!