Van úgy,

az ember

sokszor

ott marad

fázva,

csatázva

Sion hegy alatt.

Van úgy…

Mikor úgy látja már:

hiába jött,

kigyullad a fény

a hegyek fölött,

kigyullad a fény

és ráhull a Nap

a kopár, kihalt

Sion hegy alatt.

Virágba borult

csúcsát nézheti!

Krisztus lehajol

és fölemeli!

A fénybe tartja

elhagyott szívét,

és újra megadja

a szent reményt,

hogy lelkének sebe

még kötözhető,

s az a messzi hegy

el is érhető,

nem volt hiábavaló

az az út!

Van úgy:

az ember

sokszor

ott marad

fázva,

csatázva

Sion hegy alatt,

s mikor már

új Kánaánt

nem remél,

a Fény,

az Ige,

Krisztus

visszatér.