„Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az eljövendőnek" (Róm 5:13-14, új prot. ford.).

Miről beszél itt Pál? A „törvényig" kifejezés párhuzamban áll az „Ádámtól Mózesig" kijelentéssel. Pál a teremtéstől a Sínai-hegyi törvényadásig tartó időszakról beszél, vagyis a Tízparancsolatot is magába foglaló izraelita rendszer szabályainak és törvényeinek formális bevezetése előtti időről. A „törvényig" szó azt fejezi ki, hogy amíg Isten a Sínai-hegynél kinyilatkoztatta Izráelnek a különböző parancsolatok követelményeit. A bűn már a törvényadás előtt is létezett. Hogyne létezett volna? Avagy a hazugság, a gyilkosság, a házasságtörés és a bálványimádás addig nem lett volna bűn? De mennyire, hogy az volt!

Igaz, a törvényadást megelőzően az emberiség általában kevesebb isteni kinyilatkozatást kapott, mindazonáltal elég ismerettel rendelkeztek ahhoz, hogy felelősségre vonhatók legyenek. Isten igaz, és senkit nem ítél el méltánytalanul. A Sínai-hegyi események előtt is meghaltak az emberek, mutatott rá Pál. A halál mindenkire elhatott, és noha nem egy konkrétan kinyilatkoztatott parancsolat ellen vétettek, mégiscsak vétkeztek. Ismerhették a természetben megnyilvánuló isteni kinyilatkoztatást, amit nem fogadtak el, és ezért Isten bűnösnek tartotta őket. „Mert ami Istenben láthatatlan… a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek" (Róm 1:20).

Miért nyilatkoztatta ki Isten önmagát még teljesebben a „törvényben"? Róm 5:20-21

A Sínai-hegynél adott rendeletek magukba foglalták az erkölcsi törvényt is, ami természetesen már korábban is létezett, azonban a Biblia szerint ekkor írták le először, és kezdték széles körben hirdetni. Amikor az izraeliták az isteni rendeletekhez viszonyították magukat, ráébredtek, hogy igencsak alulmaradnak követelményeihez képest. Más szóval, „a bűn megnövekedett". Hirtelen felmérték, milyen nagy is a törvényszegésük súlya. A törvény kinyilatkoztatásának az volt a célja, hogy segítsen nekik megérteni: Megváltóra van szükségük, és késztesse őket az ingyen felkínált isteni kegyelem elfogadására. Ahogy ezt már korábban hangsúlyoztuk, az Ószövetség vallása mentes volt a törvényeskedéstől.