„Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód" (2Móz 15:26).
Az egyiptomi betegségektől való mentesség ígéretét Izráel népe nem sokkal a szabadulás után nyerte. Persze ez az ígéret nem egyszerűen természetfeletti beavatkozásra épült, hanem kifejezetten az egészség természeti törvényeire. Amennyiben megcselekszik, amit az Úr parancsol nekik az egészség és a higiénia terén, szemben azzal, amit az egyiptomiak gyakoroltak (akik pl. gyógyá-szati célokra felhasználták az emberi székletet, míg azt a hébereknek a táboron kívül kellett elásni), nem érik őket az egyiptomiakat sújtó bajok.
Itt azt láthatjuk, hogy Isten nemcsak népe lelki egészségével, hanem fizikai jólétével is törődik. Ezt a gondolatot fejezi ki a héber salom szó is, amit általában úgy fordítanak, hogy béke, bár mélyebb tartalma is van: befejezettség, teljesség, ami az ember egészére vonatkozik, beleértve a fizikai egészséget is. Az Ószövetségben először akkor fordul elő a salom szó, amikor Jákób érdeklődik Lábán, Ábrahám testvérének unokája felől: „Azután monda nékik: Egészségben van-é? S azok mondának: Egészségben van" (1Móz 29:6). Mindkét esetben a salom szóból ered az a kifejezés, ami a magyar fordításban úgy szerepel: „egészségben van" .
Magától értetődő, hogy Isten törődik fizikai jólétünkkel; végtére is Ő teremtett fizikai lénynek. Isten hús-vér lénynek tervezte az embert, aki már a bűnbeesés előtt testben élt, tehát testében esett bűnbe. Az emberi test nem volt sem bűnös, sem rossz, sem a lélek vagy valami hasonló börtöne (mint ahogy bizonyos vallások tanították). Testünk a szerető Isten nagyszerű ajándéka, aki a saját képére alkotott meg, és azt akarja, hogy élvezzük fizikai létünket – már amennyire ez lehetséges a bűnössé lett világon.
E negyedév során Isten nagy igazságainak egy gyakran elhanyagolt vetületét vizsgáljuk meg, azt, amit mozgalmunk egészségügyi üzenetként tart számon. Az Úr éppen azért nyilatkoztatta ki ezeket az elveket, amiért a halált is vállalta értünk: mert szeret, és a legjobbat akarja nekünk.
Természetesen mindannyian halandók vagyunk, megbetegszünk és meg is halunk, ha Krisztus nem tér vissza még életünkben. Most ezen nem változtat semmi, még az egészséges életmód sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene törődnünk magunkkal, és ne lenne Isten előtti kötelességünk gondot viselni testünk templomáról. Pál így szólt erről: „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi" (1Kor 6:19-20).
Az egészséges életmóddal foglalkozó negyedévi tanulmányunkat a Generál Konferencia Mértékletességi Osztályának munkatársai írták az Egyesült Államok Maryland államában, Silver Springsben. Az anyag közreadói segítséget kívántak nyújtani ahhoz, hogy már most a legteljesebben élvezhessük a salom állapotát, amíg az utolsó napon egyszer s mindenkorra el nem nyerjük „a mi testünknek megváltását" (Róm 8:23).