Keresztényként nem feledkezhetünk meg arról, hogy az emberiség első bűnében része volt az étvágynak. Isten ugyanis meghagyta Ádámnak és Évának, hogy egy bizonyos fa gyümölcséből ne egyenek (1Móz 2:16-17), ám ennek ellenére ők mégiscsak belekóstoltak (1Móz 3:6). Ez bűn volt. Ebből adódóan tehát, bármenynyire is vigyáznunk kell, nehogy bálványunkká váljon az étkezés, a jelentőségéről sem szabad elfeledkeznünk. Az eltérő tanácsok özönében bölcsességet kell kérnünk ahhoz, hogy az evés-ivás kérdésében megtaláljuk a kellő egyensúlyt.

Olvassuk el 1Móz 9:3-4 verseit, majd hasonlítsuk össze 1:26-30 szakaszával! Az özönvíz következtében hogyan változott az emberek étrendje? Vajon miért került erre sor? Hogyan tükrözi ez a változás azt a helyzetet, ami a bűn következtében alakult ki a földön?

Isten csak az özönvíz után engedte meg az embereknek, hogy az állatok húsát fogyasszák, mivel a növényzet gyakorlatilag kipusztult. Ennek következtében markáns változás ált be az emberek és az állatok viszonyában. Mi ezt már annyira megszoktuk, hogy bizonyára fel sem tudjuk mérni a változás igazi mértékét.

1Móz 7:1-2 és 8:20 versei mennyiben cáfolják azt az állítást, miszerint a tiszta és tisztátalan állatok közötti különbségtétel a zsidó néppel kezdődött volna?

Ezek a versek bizonyítják, hogy a tiszta és tisztátalan húsok megkülönböztetése nem kötődik a zsidó néphez, ami akkor még nem is létezett! Természetesen, amikor Isten elhívta, és külön néppé téve őket szövetséget kötött velük, részletesen közölte a tiszta és tisztátalan állatok közötti különbségtétel módját. Mózes harmadik könyve 11. fejezetében és Mózes ötödik könyve 14. fejezetében részletes leírást találunk erről a kérdésről. Noha teológus és még bizonyos orvosi körökben is vita folyik arról, hogy milyen okai is voltak a megkülönböztetésnek, az egészségügyi vonatkozás tűnik a legnyilvánvalóbbnak. A tisztátalannak nevezett állatok (mint pl. a patkány, a sertés, a kígyó és a keselyű) nem jelentik éppenséggel a legegészségesebb táplálékot az ember számára, nem igaz? Hitünk szerint Isten elvárja, hogy gondot viseljünk testünkről, tehát teljesen érthető, ha megmutatja, mely ételek fogyasztása nem tesz jót nekünk.